A hentes hagyatéka

Harmincnégy megmentett, visszavásárolt, rendszerezett gyűjtemény és műalkotás, magyar–angol nyelvű ­exkluzív album és ismeretterjesztő kisfilmeket tartalmazó DVD. Ez mind a Magyar Nemzeti Bank négyéves Értéktár programja, amellyel a központi pénzintézet kulturális missziót vállalt. Bár egy korszak most lezárult, az értékmentés biztosan folytatódik.

Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét a kanadai Art Gallery of Hamiltontól vásárolta meg az MNB Forrás: Déri Múzeum, Debrecen

Egyedi műkincsgyűjteményre tett szert az elmúlt négy év során Értéktár programja keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A hasonló kulturális missziók nem idegenek más országok jegybankjai számára sem, így az MNB-t leköröző művészeti gyűjteménye van például az angol, az osztrák, a belga, a cseh, a német, a spanyol és a török központi pénzintézetnek. Az Európai Központi Bank kollekciója pedig húsz ország 170 művészének 320 alkotását vonultatja fel.

A központi pénzintézet elsődleges célja az volt, hogy minél több olyan műkincset szerezzen vissza, amelyek korábban külföldre vagy külföldi tulajdonba kerültek, illetve itthon tartsa a hazai hagyatékokban fellelhető, kivételes művészi jelentőségű alkotásokat. A program négy éve alatt, 2014-től 2018-ig, a bank 34 műkincset, gyűjteményt vásárolt meg, mintegy 13 milliárd forintot költve el az eredetileg rendelkezésére bocsátott 30 milliárd forintos keretből. A műkincsek hazai múzeumokhoz kerültek tartós letétbe, ahol azokat a program indulása óta már több mint hatszázezren tekintették meg.

– A vásárlásokról – árakkal együtt – ismertetőket, kisfilmeket tettünk fel az MNB honlapjára, így az érdeklődők nyomon követhetik, hogy pontosan mi és hová került közgyűjteménybe. A közelmúltban megjelent színvonalas album és DVD az elmúlt négy év eseményeit dolgozza fel, az egyes műkincseket avatott művészettörténészek mutatják be kiváló minőségű képekkel – mondja Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár tanácsadó testület vezetője. – A program négy éve alatt az Értéktár döntéshozói megkülönböztetett figyelmet szenteltek a jogtisztaságnak.

A jegybank kizárólag eladók megkeresései alapján vásárolt, az eladónak pedig hiteles okmányokkal kellett bizonyítania, hogy a tárgy a jogos tulajdonában van. A vásárlásoknál a végső szót minden esetben az MNB igazgatósága mondta ki a közgyűjtemények szakembereiből álló tanácsadó testület ajánlása és értékbecslése alapján.

Az összegyűjtött műkincsek egyik kiemelkedő tagját, a Krisztus-trilógia első darabját hosszas tárgyalások után 2015 tavaszán vásárolta meg az MNB a kanadai Hamilton Art Gallery tulajdonából. Így az Értéktár program révén maradhatott végleg itthon Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című monumentális műve, amely a debreceni Déri Múzeumban látható. Nagy sikernek számított Munkácsy Mihály Poros út I. című festményének megvétele is, a Svájcból hazahozott festmény művészettörténeti értéke, jelentősége szinte felbecsülhetetlen.

Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét a kanadai Art Gallery of Hamiltontól
vásárolta meg az MNB
Fotó: Déri Múzeum, Debrecen

Méltán keltette fel a közvélemény figyelmét, amikor a jegybank megvásárolta Tiziano Vecellio Mária gyermekével és Szent Pállal című festményét. A kivételes műalkotás éveken keresztül ismeretlen XVI. századi velencei mester műveként egy pécsi család tulajdonában volt, majd 2005-ben magyarországi aukción bukkant fel. Ám annak bizonyításához, hogy valóban Tiziano a festő, speciális technikai vizsgálatokra volt szükség. Ahogyan azt is igazolni kellett, hogy a képet a reneszánsz művész alkotásaként legalább másfél évszázadon át a modenai hercegi gyűjteményben őrizték.

Egyedi tárlat állt össze Péterváry István fegyvergyűjteményéből is, amely a Dobó István Vármúzeumban került méltó helyére. A csaknem háromszáz darab, zömében kora újkori és újkori fegyverekből álló kollekció talán legértékesebb része egyedi, török lőfegyverekből áll, emiatt kiemelkedő fontosságú, hogy a műtárgyakat épp egy egri múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Kulturális szenzációnak számított a néhai hentesmester, Kövesi István hagyatékának megmentése. A maga nemében páratlan – több mint száz alkotást számláló – gyűjtemény a magyar festészet 1870–1970 közötti korszakának kiemelkedő darabjait vonultatja fel. A tulajdonosok eladási feltétele az volt, hogy az anyag egyben maradjon; a gyűjteményt a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárában állították ki.

A beszerzések történelmileg egyik legfontosabb és legértékesebb tétele az 1,1 milliárd forintért megvásárolt, 220 darabos ezüsttallér-gyűjtemény, amely az erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből áll. A letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában elhelyezett kollekciót a gondos feldolgozásnak és egy nagyszerű kiállításnak köszönhetően Tündérkert ezüstje címmel ismerhette meg a nagyközönség.

Az Európában is egyedülállónak tekinthető gyűjteményt eddig három hazai nagyvárosban – Székesfehérváron, Nyíregyházán és Pécsett – mutatták be. Jelenleg Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban látható, majd várhatóan ősszel Szekszárdon mutatják be. Jelentős vételnek számít Kossuth Lajos Bostonból hazahozott dagerrotípia portréja is, amely a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. Az egyedi műkincsek és gyűjtemények mellett a program a magyar kulturális hagyományok ápolásából is kivette a részét. Ennek szellemében épült fel a szentendrei skanzenben az a raktárház, ahol rendszerezve kapott helyet több ezer Erdélyben megvásárolt és hazahozott használati tárgy, amelyek majd az erdélyi tájegységek kiállítási területein találják meg végső helyüket.

– Az Értéktár programmal az MNB azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez. A gyűjtemény egyúttal tisztelgés a magyar és az egyetemes művészet által alkotott, kultúránkat magas szintre emelő alkotások előtt – foglalta össze a program jelentőségét Gerhardt Ferenc, aki reméli, hogy a négy év lezárása után is lesz folytatás. Még ha nem is külön program, hanem akár a jegybank társadalmi felelősségvállalása keretében.