Hibrid születik

A dolgok, rendszerek, azon belül például a nyelvek, nyelvi elemek keveredése valószínűleg természetes jelenség. A vegyülésből vagy valami új minőség, vagy torzszülött jön létre.

A dolgok, rendszerek, azon belül például a nyelvek, nyelvi elemek keveredése valószínűleg természetes jelenség. A vegyülésből vagy valami új minőség, vagy torzszülött jön létre. A szótári meghatározásokból is ez következik. A hibrid jelenthet keresztezett, kereszteződésből létrejövő egyedet; több különböző, egymástól elkülönülő, eltérő eredetű összetevőből álló gondolkodást, tudományos módszert, de azt is jelentheti, hogy korcs, felemás, nem egységes eljárás, cselekedet, vélemény.

A növénynemesítésben régi fogalom a hibridizáció: hibrid kukorica, hibrid kalászos. De találtam példát hibridsövényre is (egybeírva). Szó van ember–állat hibridről is: az egyik amerikai „egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember–állat hibrid kísérleteik anyagát”.

Manapság egyre több a hibrid. A nyelv azt mutatja, hogy korunkat a hibridizáció jellemzi. A leggyakoribb a hibrid meghajtású autó, hibrid meghajtás, hibrid kisbusz, hibrid autó (de már javasolható az egybeírás: hibridautó, hiszen nem csupán egy jelzős, hanem úgynevezett jelentéssűrítő szerkezetről van szó: vegyes, elektromos-benzin meghajtású autó). És van már hibrid hajtású kisvasúti mozdony is. Talán ezek mintájára jönnek létre az újabb hibridek. A mi postánk hirdeti a hibridlevelet – ez azt jelenti, hogy számítógépről lehet postai levelet küldeni. Egy újságcikk hibrid hotelről számol be. A furcsa terminus azt takarja: „egyszerre van itt hostel, modern szálloda, co-working iroda, közösségi konyha és rendezvényhelyszín”.

A történészeknek, politológusoknak is tetszik a hibridizáció. Van például hibrid háború, hadüzenet nélküli háború, hibrid hadviselés. Hogy mit jelent ez? „Elmosódnak a határok a háború és béke között, már hadüzenetet sem küld az agresszor. Moszkva szerint Washington alkalmazza ezt a hadviselést világszerte rezsimek leváltására, mivel a hibrid hadviselés a nemzetközi jog szerint nem számít agressziónak.”

Létrejöttek hibrid rendszerek vagy rezsimek, sőt hibrid demokráciák is. A hibrid rezsimben a demokratikus és autokratikus elemek mutatkoznak meg. Korábban azt mondtuk volna: a demokrácia gyűjtőfogalom, s annyi arca van, ahány megjelenése. Egy politológus ezt írja: „ha közelebbről vesszük szemügyre, valószínűleg a legtöbb rendszer köztesnek, hibridnek mondható, mert mindegyikben van mód a közösség törekvéseinek terelésére: a manipulációra”.

És akkor van hibrid média is: „A késő-modern médiakörnyezet eltérő paraméterek mentén leírható hibrid médiumok hálózatából áll. Hibrid médiumokéból, hiszen a médiumokban bemutatott médiatartalmak klasszikus műfaji határainak összemosódása mellett maguk a médiumok is hibrid jegyeket hordoznak. […] A rádió, a televízió, a nyomtatott sajtó és az internet médiumainak elkülönítése értelmetlenné válik, hiszen a tartalmak vándorolnak az eltérő platformok között, a használók fogyasztási szükségleteihez és az adott platform technikai igényeihez igazodva.”

Mivel divattá vált, nyilván még nagyon sok hibrid születik. Sok helyesírási galibát is fog okozni. A hibrid, ha egyszerű jelző, tehát azt jelenti, hogy kevert, vegyes vagy torz, akkor különírandó a jelzett szótól, ha bonyolultabb jelentésviszony áll fenn, akkor viszont egybeírandó. Lehet majd jó sokat találgatni, logikázgatni, hogy hibrid autó vagy hibridautó (inkább az utóbbi), hibrid rendszer vagy hibridrendszer, hibrid média vagy hibridmédia. Egy biztos: hibridnyelv már van.