Főként gyári munkások készítették a XX. század elején az üvegtárgyakat. Miután az egyéni művészi szándék került előtérbe, az üveget már nemcsak használati tárgyként akarták alkalmazni, hanem műalkotásokat, szobrokat, úgynevezett stúdióüvegeket szerettek volna létrehozni. Az elnevezés a műhely, angolul studio szóból ered. Az amerikai Toledóban, ahol díszüvegek készítésével foglalkoztak, 1961-ben kis műhelyeket alakítottak ki a gyárban dolgozó művészek részére. Az alkotók nem a gyári technikákat alkalmazták, hanem úgy bántak az üveggel mint szobrászati anyaggal. Mivel sorra nyíltak a műhelyek, robbanásszerűen terjedt el a studio glass movement, a stúdióüveg-mozgalom. Nem sokkal később a gyűjtők is megjelentek a piacon.

Földöntúli testvérszeretet
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.