Főként gyári munkások készítették a XX. század elején az üvegtárgyakat. Miután az egyéni művészi szándék került előtérbe, az üveget már nemcsak használati tárgyként akarták alkalmazni, hanem műalkotásokat, szobrokat, úgynevezett stúdióüvegeket szerettek volna létrehozni. Az elnevezés a műhely, angolul studio szóból ered. Az amerikai Toledóban, ahol díszüvegek készítésével foglalkoztak, 1961-ben kis műhelyeket alakítottak ki a gyárban dolgozó művészek részére. Az alkotók nem a gyári technikákat alkalmazták, hanem úgy bántak az üveggel mint szobrászati anyaggal. Mivel sorra nyíltak a műhelyek, robbanásszerűen terjedt el a studio glass movement, a stúdióüveg-mozgalom. Nem sokkal később a gyűjtők is megjelentek a piacon.
A Tér-Kép Galériában olyan Magyarországon élő üvegművészek alkotásait tekinthetjük meg, akik az üvegben nem funkciót kerestek, hanem vizuális és formai lehetőségeket.
Az angol James Carcass a felesége, a szintén üvegművész Hegyvári Bernadett kedvéért költözött Magyarországra 2008-ban. A házaspárnak Tápiószecsőn van hutája, olvasztókemencéje. Hegyvári Bernadett, akinek Londonban az Üvegesek Céhe ítélte oda a legtehetségesebb fiatal művész elismerést, a kiállításon Csendélet című kompozícióját egy festménybe helyezte. Köblitz Birgit Halléban végzett építészeti üvegtervezés szakon, majd az egyetem elvégzése után Magyarországra költözött. Csipkés út című alkotása, a tüskékkel kirakott alagút, a védettséget szimbolizálja. Szintén festményként tekinthetünk Varga Gyöngyvér Amala Overnight című munkájára, mely speciális eljárással készült: üveglapok közé helyezte a többrétegű grafikát. Az üvegművészetben alapvetően kétféle technológiát különböztetnek meg: hideg és meleg megmunkálást.
A hideg megmunkálás során az üveget vágják, csiszolják, vésik, ragasztják. Így készült Botos Péter munkája, aki az optikai törvényszerűségek figyelembevételével tömbszerű alkotásokat hoz létre.
Viczán Zoltán két évig Japánban élt, jelenleg Kínában dolgozik, és többek között az európai üvegcsiszolást oktatja. Második alkalommal vesz részt a Magyar Üvegművészeti Társaság kiállításán, mely 24 évvel ezelőtt azzal a céllal alakult meg, hogy összefogja a különböző üvegművészeti ágazatokat: a dizájnt, az építészetet és a szobrászatot. Magyarországon, az építészet területén legalább tíz művész alkot világszínvonalon, ami főleg Hefter László üveg- és restaurátorművésznek köszönhető, aki 2006-ban saját galériát alapított Pannonhalmán. Balogh Eleonóra üveg-fém térplasztikája, Kohézió című trianoni emlékműve Örkény főterén kapott helyet. A kiállításon – fotón – a biatorbágyi Tópark lakópark óvodája látható, melynek homlokzatát a művésznő készítette. A közel kilencven darab különleges üveglamella reggeltől estig mindenféle színben pompázik. Borbás Dorka is készít emlékműveket, köztéri alkotásokat.
Botos Péter tömbszerű alkotása az optikai fényhatásokra épít
Fotó: Bach Máté
A tárlaton Szent Margit szobortervének makettjét állította ki, melynek teste összeragasztott síküvegekből készült. A legidősebb alkotó, a 85 éves L. Szabó Erzsébet magyar, cseh és német gyáraknak tervezett hutaüvegeket, mostanában a bárdudvarnoki művésztelepen kísérletezik. Kohut-Görömbei Luca célja, hogy hidat alakítson ki az üveg- és a fémművesség között. Gyönyörű nagy lencséje képzőművészeti alkotás, a lencse ezüstbe foglalt kistestvére ékszer. Németh Hajnal Auróra, mielőtt ékszereket készített, templom- és középületi üvegeket restaurált, szobrokat és installációkat készített. Nyakékeinél és fülbevalóinál mindig többféle technológiát használ. A magyar hímzésminták elkészítéséhez a templomi üvegablakok festészeti technikáját alkalmazza. Buczkó György művével a szobrász Schaár Erzsébetnek állít emléket.
Minden üvegművész kidolgoz magának egy sajátos technikát. Bihari Kristóf alkotásával szó szerint a levegőt ejtette csapdába. Sipos Balázs
– akiről bátran állíthatjuk, hogy szobrász – a humor segítségével indirekt módon fejezi ki magát. A tárlaton a Nyúl című művével bizonyítja különleges tehetségét. Smetana Ágnes sokat tett és tesz az üvegművészetért. A szakma nagyasszonya fújt és öntött üveggel foglalkozik, szecessziós jellegű vázákat készít. Borkovics Péter művei Japánban és Amerikában is láthatóak. Negyedkék című alkotása formába olvasztott és melegen formált színes síküvegből készült. A magyar üvegművészek sokféle területről jönnek, tele ötletekkel, különböző technikákkal. Közülük többen számos nemzetközi kitüntetést vehettek át.
A művészek szerdánként előadásokat tartanak a közönségnek, a finisszázs alkalmával pedig aukciót rendeznek.
(GlasSpring – Magyar kortárs üvegművészeti kiállítás. Tér-Kép Galéria, Budapest, Krisztina körút 83–85. A kiállítás szeptember 30-ig látható)
