Kihallgatás kézigránáttal

Ismét lemond a kormány, ám újból ­Teleki Pál a várományosa a miniszterelnöki posztnak.

2020. 11. 29. 11:09
Göring, Hermann Wilhelm; Teleki Pál; Csáky István; Ribbentrop, Joachim von; Krosigk, Johann Ludwig Graf Schwerin von;
Berlin, 1939. április 30. Johann Ludwig Graf Schwerin von Krosigk német pénzügyminiszter, gróf Csáky István magyar külügyminiszter, Hermann Göring német légügyi miniszter, Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter és gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök (b-j) egy berlini fogadáson. (MTI/APN) Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismét lemond a kormány, ám újból ­Teleki Pál a várományosa a miniszterelnöki posztnak. A jugoszláv kabinet tagjai­val Károlyi Mihály, Linder Béla és ­Jászi ­Oszkár is tárgyal. A kommunista emigráció a nyugati baloldalt hamis hazai hírekkel tüzeli.

A december 2-i Pesti Hírlap így ír a kormányválságról: „Egy meglepetésszerű incidens a nemzetgyűlés mai tárgyalásán miniszterválságot idézett elő, sőt ennél messzebbmenő következményei is lesznek: holnap az egész kormány benyújtja lemondását a kormányzónak. A Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál ugyanis Ereky Károly az új bankok alapítására vonatkozó szakasznál módosítást ajánlott, amelyet báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ellenzett, a nemzetgyűlés többsége azonban ennek dacára elfogadta azt, vagyis leszavazta a pénzügyminisztert. Korányi nyomban kijelentette, hogy a többségi párt eljárását a teljes bizalmatlanság jelének tekinti és ebből levonja magára nézve a konzekvenciákat: kilép a kormányzópártból és benyújtja lemondását a miniszterségről.” December 5-én már arról számol be a lap, hogy a kormányzónál tartott egyeztetések után a miniszterelnök személye változatlan maradhat.

A 8 Órai Ujság lehozza november 30-án szerb lapjelentések nyomán: „gróf Károlyi Mihály szombaton Belgrádba érkezett és ott egyes politikusokkal és a jugoszláv kormány egynémely tagjával folytat megbeszéléseket. Hír szerint ez a tanácskozás összefüggésben van Baranya megye és az egyéb megszállt területek kiürítésének kérdésével, amely most már aktuálissá vált. A szerb sajtó egyébként máris tiltakozik az ellen, hogy a jugoszláv kormány Károlyi Mihállyal egyáltalában szóba álljon.”

A Pesti Napló december 3-án a belgrádi Pravdát idézi: „Draskovich belügyminiszter kihallgatáson fogadta Linder Bélát, a Károlyi-kormány volt hadügyminiszterét és Jászi Oszkár publicistát, a Károlyi-kormány volt nemzetiségi miniszterét, akik politikai meggyőződésük miatt kénytelenek hazájuk területén kívül tartózkodni.” Kifejtik: a Nem akarok több katonát látni! kijelentéséről hírhedt Linder „Pécs város polgármestere, ahonnan eredményteljes akciót akar indítani a magyarországi fehér terror ellen. […] Azért jöttek, hogy megkérjék kormányunkat, adják nekik azokat a területeket, amelyeket a békeszerződés Magyarországnak ítélt oda.” A zágrábi Rjees arról ír: „Linder és Jászi konkrét ajánlatot tettek Baranyában a további megszállás fenntartása iránt mindaddig, amíg Magyarország mai kormányrendszerét egy demokratikus uralom nem követi.”

A Budapesti Hírlap megírja, hogy a meggyilkolt volt miniszterelnök, gróf Tisza István testvérét, ifjabb Tisza Kálmánt súlyos provokáció érte, amikor felesége holttestét a Bihar megyei Csengődről Gesztre akarta vinni. „A határőrök megvizsgálták az iratokat és kijelentették, hogy a dolog nincs rendben, mert – a kocsis kimaradt.” A gróf hiába próbálta a román hatóságokat jobb belátásra bírni. „A gyászoló férj erre hazaküldte a kocsist, maga ült fel a bakra, kezébe vette a gyeplőt, elindította a lovakat és vitte feleségének kihűlt tetemét örök nyugvóhelyére, a geszti sírboltba.”

A Pesti Hírlap A bécsi hazugsággyárból címmel közli december 4-én: „A Bécsbe menekült magyar kommunisták kezdeményezésére a bécsi szocialisták felhívással fordultak az entente nagyhatalmak szocialistáihoz, közbenjárásra kérve őket kormányaiknál a büntető törvényszék elé állított budapesti népbiztosok érdekében. A felhívás, amelyet Bauer Ottó, Adler Frigyes és Kunfi Zsigmond írtak alá […] legvakmerőbb ferdítése az, hogy a tíz népbiztost a törvényszék halálra ítélte, holott tudvalevően a törvényszék még meg sem hozta az ítéletet, hanem csak most dolgozik rajta.” Szerintük „a főtárgyaláson a vádlottak és a tanúk kihallgatása kézigránáttal és korbáccsal felfegyverzett terrorista tisztek jelenlétében folyt le”. Ezek után „Boncour és Blum szocialista képviselők Leygues miniszterelnökhöz és a magyar kormányhoz táviratot intéztek, amellyel a halálra ítélt (?) kommunisták megkegyelmezését kérik”.

A 8 Órai Ujság 5-én Bratislavát senki sem ismeri címmel közöl írást. „Salzburgban egy pozsonyi ügyvéd címére levelet adtak föl, amelyen »Bratislava« állott, mint rendeltetési hely. […] Mikor a borítékot alapos vizsgálat alá vette, rájött, hogy a levél megjárta Amerikát, mert a salzburgi postahivatal odairányította, azt hívén, hogy Bratislava Amerikában van.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.