Rónay Tamás egyértelműen Ferenc pápa nyomdokain haladó egyházi vezetőként tekint XIV. Leóra, az Egyesült Államokból származó első pápára, egyben Róma első püspökére, aki perui állampolgársággal is rendelkezik, s aki kánonjogi munkássága és teológiai tanári tevékenysége mellett mindig dolgozott lelkipásztorként is. Az utóbbi évtizedekben pedig az olasz és spanyol ősökkel rendelkező főpap Peruban szolgált. Ahogy névelődje, XIII. Leó a tizenkilencedik század végén a kapitalizmus és az ipari-tőkés társadalom okozta kihívásokra (szegénység, családi kapcsolatok átalakulása, urbanizáció, életmódváltás stb.) reflektálva igyekezett modernizálni a katolikus egyház társadalmi tanítását, úgy XIV. Leó a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a túlzott online „beavatottság” személyiségvesztő és „emberen túli” veszélyeire összpontosít.
Hogy milyen pápa lesz, hogyan fogja egyházfői tevékenységét értékelni a katolikus egyház-történetírás és a nemzetközi politikatörténet, az csak évek, ha nem évtizedek múlva derül majd ki.
Rónay Tamás könyve korunk katolikus egyházának a kihívásaival foglalkozik, s közel hozza hozzánk – elsősorban külföldi sajtóforrások felhasználásával – az új pápát, megismertetve velünk életútját és személyiségét. Kötete így inkább szól napjaink katolicizmusáról és Robert Prevostról, semmint annak egyházfőségéről – de természetesen még nem is érkezett el annak ideje, hogy mérlegre tegyük a pontifikátusát. (Rónay Tamás: XIV. Leó – A remény pápája. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2025. 242 oldal)
Borítókép: XIV. Leó pápa megáld egy kisgyermeket heti általános audienciája előtt a vatikáni Szent Péter téren 2025. május 28-án. (Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!