A mostani döntés szerint a biofizikus eljárása nemcsak súlyos tudományetikai vétséget jelent, hanem azért is elítélendő, mivel Ho Csian-kuj csak „a személyes hírnév és a vagyon kedvéért” végezte el társaival együtt a kísérletet. Az MIT szerint ráadásul annak biztonságossága is kérdéses. Korábban a brit Wellcome Sanger Intézet kutatói mutattak rá arra, hogy a DNS-olló alkalmazása komoly hibahatárral működik, most viszont Ho Csian-kuj korábban nem publikált cikke alapján a MIT szakértői jutottak arra, hogy a tudós hibásan nyúlt Lulu és Nana génjeihez. Az ikreket ugyanis egyfajta „mozaikként” kezelte a kísérlet, nem ugyanazokat a géndarabokat módosították az ikrekben. Ráadásul csak az apától kapott örökítőanyaghoz nyúltak hozzá, aminek következtében az ikrek az anyai örökség révén ugyanúgy HIV-fertőzötté válhatnak.
A tudósok ezért egyetértenek abban, hogy ez a fajta hozzáállás nem hatékony a fertőzés ellen. Érdemes inkább a már működő gyógyszeres kezelést alkalmazni annak érdekében, hogy az újszülöttek ne kapják meg szüleik fertőzését. Afrikában már most is minimálisra sikerült csökkenteni a HIV természetes úton való öröklődését, ha a szülők egy-két évig szedik a vírusellenes szereket.
A nemzetközi tudományos közösség többsége a döntés után (amely Ho Csian-kuj társaira is börtönt és sok millió forintnak megfelelő pénzbüntetést rótt ki) úgy nyilatkozott, hogy egyetértenek a büntetéssel. Nem szerencsés ugyanis Pandóra szelencéjét nyitogatni, amíg nem tudjuk pontosan, milyen következményeket hozunk létre. Egyes radikálisabb vélemények szerint ha ezt megtesszük, semmivel sem cselekszünk erkölcsösebben a második világháború emberkísérleteinél.
