Egy történet vége

A fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárásáról 2017 óta keringenek a hírek. A helyi ellenzék több kisebb demonstráción is tiltakozott a bezárás ellen.

Budapest, 2017. január 18. A fóti Károlyi István Gyermekközpont központi épülete 2017. január 18-án. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak a gyermekközpont kiváltásával kapcsolatban, valamint a Károlyi-kastély átalakításáról. MTI Fotó: Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárásáról 2017 óta keringenek a hírek. A helyi ellenzék több kisebb demonstráción is tiltakozott a bezárás ellen, tudni vélték, hogy a Károlyi-kastélyra és harminchektáros ősparkjára Mészáros Lőrinc vetett szemet. A gyermekváros szolgálati lakásaiban élők pedig a kitelepítéstől tartottak.

Mostanra a helyzet tisztázódni látszik. A bejelentés szerint május végéig Aszódra, Kalocsára, Zalaegerszegre, illetve Budapestre költöztetik el az állami gondoskodásban élő gyermekeket, ezt a fejleményt az ellenzék máris drámaként láttatja. Szél Bernadett országgyűlési képviselő és témafelelős szerint olyan fizikai és lelkiállapotú gyermekek élnek itt, hogy némelyik bele is halhat a költözésbe.

A fóti intézményt a forradalom után hozták létre, fénykorában, a hatvanas években ezer gyermek élt itt, akikről 350 felnőtt gondoskodott. Komplex intézmény volt óvodával, általános és középiskolával, mozival, stranddal, gyermekkórházzal. A nyolcvanas, de inkább a kilencvenes évek elejétől megváltozott a gyermekvédelmi szemlélet, az állami gondoskodásban élők elkezdtek kiköltözni a gigaintézményekből. Fóton előbb a gyermekváros területén alakítottak ki kisebb lakóotthonokat, végül mindenki külső lakhelyekre került. Az intézmény kiürülésével újabb funkciókat kellett találni a vezetőknek, így jöttek létre a speciális otthonok.

A gyermekközpont honlapján a gondozottak létszámáról csak 2016-os adatot találunk. Eszerint a 32 személyre engedélyezett különleges gyermekotthonban 13 mozgáskorlátozott és tartósan beteg állami gondozott gyermek élt, az utógondozóban a gyermekváros területén nulla, a különleges gyermekotthonban, ahol súlyos pszichés zavarokkal küzdő gyermekeket kezelnek, a maximális 32 helyett 13, a kísérő nélküli gyermekek otthonában pedig, amely a migráns fiatalok ellátását szolgálja, 364. A létszám még a migránsválság utórengéseit mutatja.

Információink szerint jelenleg a fóti gyermekközpontban élő menekült gyerekek száma tíz alatt van, a különleges otthonban 22-en élnek, a többiek engedély nélkül elhagyták az intézményt, és nincs telt ház a speciális otthonban sem. A gyermekotthon alkalmazottainak a száma ezzel szemben 155, az éves bérköltségük több mint félmilliárd forint. Mindehhez 30 hektár jár, amelyről egyetlen kertész gondoskodik.

Az ingatlanegyüttes nem tartozik Fót városához, az irányítószámuk sem egyezik, tulajdonosa a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és szerepel az állami vagyonból ki nem adható műemlékek listáján. A területen a gyermekváros otthonain kívül bérlőként él a Waldorf-iskola (mely már épületet vásárolt a városban), szintén bérlőként a Fóti Népművészeti Szakgimnázium, amelyik új, korszerű épületet kap, valamint néhány vállalkozás. A szolgálati lakásokban, házakban több mint százan élnek, kétszer annyian, mint ahány állami gondoskodású gyerek. Kevesebben saját jogon, többen átadott, örökölt bérleti joggal, van, aki aktuális munkaszerződéssel. Az ő sorsukról nem született még döntés. Ha költözniük kell, lakást kell kapjanak. A kastélyban 1994 óta él bérlőként Károlyi László és felesége, akik létrehozták a Fóti Károlyiak Alapítványt.

Információnk szerint a gyermekváros elköltözése utáni években a kastélyt és a díszparkot eredeti állapotában állítják helyre, majd állami protokoll-, illetve kulturális-társadalmi események színhelyeként szolgál. Ahogy beszélgetőtársam fogalmazott: közel a repülőtér, exkluzív a hely, a megújulásával mindenki csak nyer. A fótiak is, hiszen gyönyörű parkot és pezsgő kulturális életet kapnak.