Bemutatják a mohácsi csata kutatásának tudományos eredményeit

A mohácsi csata emléknapján, augusztus 29-én könyvbemutatót tartanak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szervezésében a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. Az eseményen a „Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási programban megjelent könyvsorozat köteteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők – tájékoztatta a BTK az MTI-t.

Mohács, 2014. március 19. A Városháza épülete, melyet a mohácsi csata 400. évfordulója tiszteletére 1926-ban emeltek, a Széchenyi téren. MTVA Fotó: Váli Miklós Fotó: Váli Miklós

„A kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és kötet alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről” – olvasható a kutatóközpont közleményében.

Az összegzés szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiválósági programja keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) és a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) működő kutatócsoport munkájának köszönhetően egyrészt számtalan forrás került elő, melyek új megvilágításba helyezhetik a csatáról eddig megrajzolt képet, másrészt több tanulmánykötet járja végig a kulturális-tudományos emlékezet gazdag történetét, az európai államok összehasonlító hadügyét és hadseregeinek erejét, a dinasztikus kapcsolatokat, valamint a mohácsi csatatáj történeti-földrajzi értelmezését.

A megjelent Mohács-rekonstrukciók öt különböző történetet mesélnek el: hol a Duna, hol a fegyverek, hol egy rejtélyes kézirat, hol az izgalmas és ellentmondásos emlékezettörténet, hol pedig az 1526-os év eseményei kerülnek a középpontba.

A kiadványok között a Fodor Pál, a BTK főigazgatója és Varga Szabolcs tudományos munkatárs szerkesztette Több mint egy csata: Mohács – Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben című kötet végigjárja azt a történetet, hogyan vált Mohács önmagán túlmutató jelentéstartalommá. Így megismerhetik az olvasók a Jagelló-kor régóta várt rehabilitációját, a korabeli bűnbakképzés és propaganda egymásból táplálkozó narratíváját, a csata képi ábrázolásainak jelentőségét, valamint az 16-18. századi irodalmi kultuszok, a zene-, a néprajzi, az eszme- és a hadtörténeti értelmezések újragondolását. Ehhez kapcsolódik a 16. századi Európa és Oszmán Birodalom nagyívű hadtörténeti bemutatása, amely átértékeli az eddigi kutatások eredményét és tragikusan egyértelművé teszi a magyarok esélytelenségét.

Az Új korszak határán – Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című kiadványban a szerkesztő Fodor Pál oszmanista és társa, B. Szabó János hadtörténész újrafogalmazza az eddigi ismeretket az európai hadtörténetről.

A B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette Örök Mohács – Szövegek és értelmezések című szöveggyűjtemény pedig mintegy ezer oldalon, rengeteg új forrással gazdagítva mutatja be Mohácsot, a csata közvetlen előzményeit és utóéletét, az emlékezet műfaji szempontból változatos, komplex képét, valamint az elmúlt 150 év tudományos diskurzusát és a hozzá kapcsolódó mitológiát.

A közlemény szerint egy felfedezésnek köszönhetően 90 év után előkerült I. Ferdinánd magyar király udvari történetírójának töredékben fennmaradt történeti munkája, mely most már magyarul is olvasható a Kasza Péter szerkesztésében megjelent Caspar Ursinus Velius: Lajos király vereségéről és haláláról – Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról című kötetben.

A Mordortól Mohácsig – A mohácsi csatatáj történeti-földrajzi kutatása című kötet tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról, a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről, a Törökdomb jelentőségéről, valamint kutatásának régészeti eredményeiről szólnak.

Fodor Pál és szerkesztőtársa, Varga Szabolcs Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak című kötetének tanulmányai újonnan feltárt források alapján tekintik át a dinasztia 15. század végi felemelkedését és új megközelítésben mutatják be I. János király életének az erdélyi vajdaságtól a királyságig vezető útját, majd 1526 után az általa uralt, két világhatalom közé szorított ország különleges helyzetét.

A közlemény szerint a Máté Ágnes és Oborni Teréz szerkesztette Isabella Jagiellon, Queen of Hungary című kötet pedig Jagelló Izabella, az alig húsz évesen özvegyen maradt magyar királynő uralkodását érintő új kutatási eredményeket tárja a nemzetközi közönség elé.