A hat freskó közül hármat – az egyik egy angyalkát, a másik egy női táncost, a harmadik egy női fejet ábrázol -, a Pompeji fő ásatási helyszíntől néhány kilométerre lévő ókori római város, Stabiae két villájának romos falairól lopták el még az 1970-es években, majd kicsempészték őket Olaszországból és az Egyesült Államokban, Svájcban, valamint Nagy-Britanniában élő gyűjtőkhöz kerültek.
Az olasz rendőrség műkincsekre szakosodott egysége tavaly talált rá és foglalta le a freskókat „a régészeti leletek nemzetközi kereskedelmére irányuló szélesebb körű nyomozás részeként”.
A másik három freskót 2012-ben foglalta le a rendőrség egy illegális ásatáson a Pompeji közelében lévő Civita Giulianában, mielőtt a tolvajoknak lehetőségük lett volna meglógni a leletekkel.
Ugyanezen a helyszínen, amely azóta az illetékes hatóság felügyelete alá került, a régészek tavaly megtalálták a Vezúv 79-es kitörésekor meghalt két ember – feltehetőleg egy fiatal rabszolga és idősebb mestere – maradványait.
Fotó: WIKIMEDIA COMMONS
Pompeji lakóinak annak idején esélyük sem volt a menekülésre. A természeti katasztrófában meghalt csaknem kétezer ember többsége megfulladt az otthonában vagy a város közterein.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Drámai részlet derült ki Pompeji pusztulásáról
Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár – állapították meg olasz és brit kutatók – írja a Délmagyar.
A robbanásos vulkánkitörések „legpusztítóbb jelensége” a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár
„hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott”.Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti, hogy Pompeji lakóinak esélye sem volt a menekülésre. A természeti katasztrófában meghalt csaknem kétezer ember többsége megfulladt az otthonában vagy a város közterein. A szakemberek által kidolgozott modell szerint a gázok, a hamu és a vulkáni részecskék 10-20 percre boríthatták be a várost.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
