Mint kifejtette, a nádasok károsításának tilalmáról korábban a 2000. évi CXII. törvény rendelkezett. Ez volt az úgynevezett Balaton-törvény, amit követően a 2019. március 15-től életbelépett területrendezési törvény védi a nádasokat. – Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. A stégbejárók, feltöltések, nyiladékok számának növekedése miatt sok helyen romlik a nád minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásukhoz vezet – figyelmeztetett.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) MTI kérdéseire adott válaszaiból kiderül, hogy a balatoni stégekhez kiadott mederbérleti engedélyek száma évről évre nő, amelynek nagyságrendjét jogszabály nem maximálja.
Míg 2013–2016 között évente átlagosan 277 engedélyt adtak ki, 2017–2021 között ez a szám több mint duplájára, 583-ra emelkedett. Egy-egy ilyen engedély öt évre szól, így 2021-ben maximum 2915 balatoni stégnek volt engedélye, amelyek harmada-negyede stégbejáró – a megadott adatok szerint.
A nádtérképezésekhez készített 2020-as légifotókon jóval több mint kétszer ennyi stégbejárót számláltak
– Pomogyi Piroska közlése szerint. Ezek alapján több az illegális, mint a legális stégbejáró a Balatonon.
A mederbérleti engedélyeket kiadó vízügynek sem hatósági, sem szankcionálási jogköre nincs. Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor ezért tett bejelentést 35 mederfeltöltés ügyében a hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelemhez tavaly év elején. Mivel érdemi lépés nem történt az ügyekben, a közelmúltban a Belügyminisztériumhoz fordult. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár napokban megérkezett válasza szerint komplexen kell kezelni a kérdést a Balatonon, amihez figyelembe kell venni az új, még nem hatályos nádtérképet, és a készülő új vízparti terveket is – számolt be a polgármester.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
