A Föld légkörénél milliószor nagyobb nyomást hoztak létre mindössze a másodperc milliárdod része alatt. Ezen a nyomáson és hőmérsékleten a műanyagban lévő szénatomok kristályos szerkezetté alakultak át. A Science Advances folyóiratban megjelent amerikai–német kutatás azt mutatja, hogy ez a fajta gyémántképződés gyakoribb lehet, mint azt korábban hitték, ami növeli annak esélyét, hogy a Naprendszer két gázbolygója vastag gyémántréteget hoz létre szilárd magja körül.
A kísérlet arra is határozottan utal, hogy az ilyen jeges világok belsejében található magas hőmérsékleten és nyomáson a víz szuperionos jéggé alakul át. Ha ilyen szuperionos víz valóban létezik az Uránuszon és a Neptunuszon, magyarázhatja a bolygók sajátos mágneses mezőjének létrehozását.
Dominik Kraus, a németországi Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf fizikusa – szavait a Livescience portál idézte – szerint az eredménynek gyakorlati alkalmazása is lehet. Az új módszerrel könnyen készíthetnénk meghatározott méretű gyémántot – ráadásul műanyaghulladékból.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!