Milyen csodákat láthatunk a csillagos égbolton távcső nélkül?

Akár szabad szemmel, de különösen egy binokulár segítségével rengeteg csodát láthatunk az éjszakai égbolton.

A XX. század legkarizmatikusabb természettudományos ismeretterjesztője, a hazai amatőrcsillagászat-mozgalom szervezője, Kulin György (1905–1989) volt – olvasható az Origó cikkében.

A kulini népművelés sarokköve a Galilei-élmény átadása volt: mindenki legalább életében egyszer tekintsen csillagászati távcsőbe, lássa azt, amit az itáliai tudós elsőként megpillantott.: a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait, a Vénusz sarlóját vagy a Nap foltjait.

Ma már másként működik a világ, és az egykor ambiciózus cél elé több tényező is akadályt állít, de az égbolt szépségei napjainkban is hívogatnak. Lássuk, mire megy a XXI. század érdeklődője csillagászati távcső nélkül, szabad szemmel,  esetleg egy színházi látcsővel vagy binokulárral.

A városokon kívül gyönyörű látványt nyújt a csillagos ég

Ahogy már a kulini időszakban is, úgy ma hatványozottan igaz, hogy az égbolt szépsége igazán a városi fényektől távol, vidéken teljesedik ki. A falvakban, kisebb településen élők ilyen tekintetben határozott előnyt élveznek, de a mindennapi rohanás után, ha máskor nem, egy vidéki rokonlátogatás vagy nyaralás során a nagyvárosban élőknek is lehetősége adódik fényszmog-mentes csillagos eget látni. A csillagképekkel való ismerkedésre ez az időszak kínálja a legjobb lehetőséget.

Segítségül mindössze egy csillagtérképre van szükség, amely bármilyen alapszintű asztronómiai ismeretterjesztő munka mellékleteként elérhető,

akár az internetről kinyomtatható, de nagy a mobilalkalmazások tárháza is. Néhány kiindulást segítő, jól ismert alakzat, mint a Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép részét alkotó Göncölszekér segítségével csillagról csillagra, csillagképről csillagképre haladva ismerhetjük meg az égboltot.

Mindezt tovább színesíti, hogy a mindig fejünk felett látható ún. cirkumpoláris csillagképek mellett évszakonként más, szebbnél szebb konstellációkat láthatunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a csillagképeket az emberi képzelet alkotta a véletlenszerűen egy adott irányban látszó, de sokszor egymástól hatalmas távolságra elhelyezkedő égitestekből.

Azt is szögezzük le határozottan: a csillagoknak, illetve a csillagképeknek az asztrológia tévtana által sugalmazott, életünket befolyásoló hatás nem létezik.

A Naprendszer fejedelme és holdjai, valamint a Vénusz sarlója

A bolygók világában történő kalandozáshoz a csillagképekhez hasonlóan elsőként egy olyan planetáriumprogramra van szükség, ami a bolygók helyzetét feltünteti a csillagok között. Az interneten tucatjával találunk ilyen, a laikusok számára közérthető oldalakat, de itt is gazdag a mobilapplikációk kínálata. Igazi élménnyel leginkább a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter szolgál.

A legkisebb színházi látcsőbe vagy binokulárba tekintve a négy nagy, még Galilei által felfedezett holdjai, a Callisto, az Europa, a Ganymedes és az Io közül sokszor mind a négy egyszerre feltűnik a bolygó mellett.

Érdekes adalék, hogy ha maga a bolygó nem nyomná el fényével ezeket, a holdak szabad szemmel is láthatók lennének.

Szomszédunk, a Vénusz is hálás célpont. A kis műszer megmutatja, hogy a népnyelvben Esthajnalcsillagnak hívott planéta a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat.

Megfelelő pillanatban végezve a megfigyelést, akár fél Vénuszt, vagy egészen vékony Vénusz-sarlót is észlelhetünk. A bolygóknak a Holddal, egy-egy fényesebb csillaggal, ritkábban egymással történő együttállásai a városi égen is látványosak, sőt városi életképpel kombinálva kiváló fotótémákat biztosítanak. Az együttállás azonban nem jelent fizikai kapcsolatot, mindösszesen annyit, hogy egy-egy égitest alkalomszerűen az égbolt azonos irányában tűnik fel.

Ha szoros (azaz néhány fokos, esetleg annál is közelebbi) az együttállás, a laikusok számára is feltűnő – a tudományos szempontokon túli –, valódi esztétikai élménnyel szolgál. 

A csillagképekhez hasonlóan itt is tudnunk kell, sorsunkat semmilyen módon nem befolyásolják ezek az együttállások.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)