Mindezt tovább színesíti, hogy a mindig fejünk felett látható ún. cirkumpoláris csillagképek mellett évszakonként más, szebbnél szebb konstellációkat láthatunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a csillagképeket az emberi képzelet alkotta a véletlenszerűen egy adott irányban látszó, de sokszor egymástól hatalmas távolságra elhelyezkedő égitestekből.
Azt is szögezzük le határozottan: a csillagoknak, illetve a csillagképeknek az asztrológia tévtana által sugalmazott, életünket befolyásoló hatás nem létezik.
A Naprendszer fejedelme és holdjai, valamint a Vénusz sarlója
A bolygók világában történő kalandozáshoz a csillagképekhez hasonlóan elsőként egy olyan planetáriumprogramra van szükség, ami a bolygók helyzetét feltünteti a csillagok között. Az interneten tucatjával találunk ilyen, a laikusok számára közérthető oldalakat, de itt is gazdag a mobilapplikációk kínálata. Igazi élménnyel leginkább a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter szolgál.
A legkisebb színházi látcsőbe vagy binokulárba tekintve a négy nagy, még Galilei által felfedezett holdjai, a Callisto, az Europa, a Ganymedes és az Io közül sokszor mind a négy egyszerre feltűnik a bolygó mellett.
Érdekes adalék, hogy ha maga a bolygó nem nyomná el fényével ezeket, a holdak szabad szemmel is láthatók lennének.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!