A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája.
A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás – olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján.
A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás és vadászat a felelős.
A súlyosan veszélyeztetett makifajok közé került a világ legkisebb főemlőseként számon tartott Microcebus berthae is, amely mindössze 10 centiméteres.
Afrika más részein a főemlősfajok nagyjából 53 százalékát – 103-ból 54-et – fenyegeti a kihalás. A kontinens egész területén a vadászat és az élőhelyek elvesztése jelenti a legnagyobb fenyegetést a főemlősökre.
Az északi simabálna (Eubalaena glacialis) besorolása is veszélyeztetettről súlyosan veszélyeztetettre változott az aktualizált listán. Az állatok összpopulációja nagyjából 15 százalékkal csökkent 2011 óta: a becslések szerint 2018 végére kevesebb mint 250 felnőtt példány maradt.
A makik az egyik legveszélyeztetettebb állatfaj Fotó: MTI/Balázs Attila
A populációcsökkenés hátterében a halászhálóba gabalyodás és a vízi járművekkel való ütközés miatti magasabb halálozás, valamint az alacsony reprodukciós ráta áll.
A klímaváltozás okozta magasabb vízhőmérséklet miatt a bálnák elsődleges táplálékául szolgáló fajok valószínűleg északabbra vándorolnak a nyári hónapokban, ahol azonban a bálnák nagyobb eséllyel ütköznek össze hajókkal vagy gabalyodnak halászfelszerelésekbe.
Az egykor Európában és Oroszországban is nagy számban előforduló mezei hörcsög (Cricetus cricetus) populációi mostanra drasztikusan megtizedelődtek a faj egész elterjedési területén.
A populációcsökkenés hátterében valószínűleg az alacsony szaporodási ráták állnak, aminek lehetséges okai közé tartoznak az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések, a fényszennyezés és a globális felmelegedés is.
A szakemberek szerint megfelelő intézkedések hiányában a faj 30 éven belül kihalhat.
