A Brahmaputra folyóra tervezett megagát a 2937 méter hosszú dél-ázsiai folyó himalájai, felső szakaszán épülne meg, közvetlenül az előtt, hogy az belépne India területére egy több mint 1500 mély kanyonon áthaladva.
Az erőmű a tervek szerint képes lenne évi 300 milliárd kilowatt energia előállítására. Építését a márciusban bemutatott 14. kínai ötéves tervben fogalmazták meg.
A Brahmaputrán, amelyet kínai szakaszán, Tibetben Cangpónak hívnak, már létezik feljebb két erőmű, és hat másikat is építenek, illetve terveznek építeni a térségben. A tibeti önkormányzat októberben stratégai megállapodást kötött a PowerChina erőműépítésre szakosodott állami céggel.
Jan Csi-jong, a cég vezetője a térséget a világ leggazdagabb vízienergiaforrásának tartja és közölte, hogy az erőmű erejét a folyónak a szurdoknál lévő hatalmas esése fogja biztosítani.
Pekingben környezetbarát alternatívaként tekintenek az erőműre a fosszilis energiahordozókkal szemben, de környezetvédők ugyanolyan erőteljesen ellenzik, mint az 1994-2012 között épített Három-szurdok-gátat, amely miatt 1,4 millió embert telepítettek ki otthonából.
Brahmaputra felülről
Fotó: Flickr
„Sok okból rossz elképzelés egy szupererőmű építése” – vélte Brian Eyler, a Stimson Központ amerikai agytröszt energia-, víz- és fenntarthatósági programjának igazgatója.
A térség közismert szeizmológiai aktivitásáról és páratlanul sokszínű állat- és növényvilágáról
– tette hozzá.
A megaerőmű építésének vannak ökológiai és politikai kockázatai is – mondta Tempa Gyaltsen Zamlha, a Tibeti Politikai Intézet környezetvédelmi szakembere.
„nagyon gazdag a kulturális örökség abban a térségben és mindenféle erőműépítés ökológiai pusztítást fog végezni,
a térség egy része víz alá kerülne. Sok helyi lakost ősi otthona elhagyására köteleznének” – mondta az AFP francia hírügynökségnek.
A projekt a kínai han építőipari munkások migrációját is bátorítaná, akik azután állandó jelleggel letelepednének a térségben – tette hozzá.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Flickr
