Különleges leletet találtak a véres római csata temetőjében

Római legionárius eddigi legrégebbi ismert lemezvértjére bukkantak Németországban.

Római legionárius eddigi legrégebbi ismert lemezvértjére bukkantak Németországban a történelmi teutoburgi csata, más néven Varus-csata temetőjében, az Osnabrück közelében lévő Kalkriesében.

A szakértők szerint különleges leletről van szó.

– Ez az eddigi legrégebbi és egyetlen megőrződött lemezvért

– mondta Salvatore Ortisi, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem kutatója, a Kalkriesei Múzeum vezetője.

Az előkerült lelet mintegy száz évvel régebbi az eddig feltártaknál: az első századból származik.

– Bár Augustus császár katonai reformjait követően az ókori szuperhatalom katonai felszerelésének állandó része volt a több, egymással összekapcsolt fémlemezből álló vért, mégis alig van fennmaradt lelet – fejtette ki Stefan Burmeister, a Kalkriesei Múzeum és Park vezérigazgatója.

Az észak-németországi talajviszonyok miatt sem volt várható, hogy egy ilyen vastárgy több mint kétezer évet túlél.

A lemezvérttel együtt egy különös eszközt, egy úgynevezett nyakhegedűt is találtak, amely a foglyok kezét a nyakuk előtt rögzítette. A római hadsereg ilyen nyakvasakat vitt magával a hadjáratok során, hogy a hadifoglyokat elhurcolhassa rabszolgának.

A tudósok szerint a leletek helyzete arra utalhat, hogy

egy túlélő római legionáriust a győzelmet arató germánok a római hódítás szimbólumával tartottak fogságban.

Az időszámítás szerint 9-ben történt teutoburgi csatában a germánok legyőzték Publius Quinctilius Varus római konzul három legióját.

Város a mélyben

Idén először térképeztek fel úgy egy teljes római várost – a Rómától ötven kilométerre északra található Falerii Novit –, hogy egyetlen kutatóárkot sem ástak. A georadar (Ground Penetrating Radar) néven ismert eszköz tette lehetővé a föld alatt rejtőző lenyűgöző romok felfedezését.

A georadar vagy más néven földradar nagy frekvenciájú elektromágneses hullámokat sugároz a talajba, és a visszavert jeleket megjeleníti a rendszerhez kapcsolt számítógépen.

A Cambridge-i Egyetem és a Genti Egyetem csapata harminc és fél hektáros terület radarozása során fürdőkomplexumot, piacot, templomot, sőt a város vízellátását biztosító csövek hálózatát is megtalálta. A maradványok a szakértők szerint kifinomult tervezésre és építkezésre utalnak, ami szokatlan egy viszonylag jelentéktelen város esetében. Később különböző mélységeket elemezve a régészek azt is megvizsgálhatják, hogyan alakult a város az évszázadok során.

Martin Millett, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint – szavait a Phys.org idézte – ez a módszer forradalmasíthatja olyan ősi városok tanulmányozását, amelyeket nem lehet feltárni például azért, mert modern építmények terpeszkednek felettük. Emellett olyan egykori nevezetes helyek felmérésére is használhatják, mint amilyen a törökországi Milétosz, a görögországi Nikopolisz vagy a Líbiában található Küréné.