A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) átalakulása és a tervezett fejlesztések az egész régió számára meghatározóak lehetnek, a modellváltás azonban nem eldöntött tény – jelentette ki Rovó László rektor – olvasható a Délmagyar hírportál cikkében.
Az egyetem fő döntéshozó szerve, a szenátus január 19-én tárgyalt arról, hogy az SZTE költségvetési intézményből állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyé alakulhat – mondta a professzor újságírói kérdésre egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
A rektor leszögezte, minden külső nyomástól mentesen az egyetemnek kell döntést hoznia az átalakulás kérdésében, amely egyaránt felvet lehetséges előnyöket és veszélyeket is. Az SZTE polgárai olyan felkészült és kiváló szakemberek, hogy ezeket a rizikókat és előnyöket mérlegelni tudják – tette hozzá.
Rovó László kifejtette, számos nyitott kérdés van, az intézmény csak akkor dönt az átalakulás mellett, ha garanciákat kap arra, hogy a függetlensége megmarad. Hozzátette: a jelenlegi információi szerint ezeket a garanciákat az egyetem, ha kéri, meg is kapja.
Az átalakulásnak számos előnye van, hiszen teljesen más gazdasági környezetbe kerülne az egyetem, nőne az intézmény mozgástere. Azok a fejlesztési források, amelyekhez az SZTE könnyebben hozzájuthatna, tovább bővítenék a lehetőségeket a régió más szereplőivel történő együttműködésre – hangsúlyozta a professzor.
Akkora fejlesztési forrás érkezhet az SZTE-re, amekkorát még az egyetemalapító Klebelsberg Kunó időszakát is figyelembe véve sem kapott a szegedi felsőoktatás – mondta a rektor.
A SZTE eddig is jelentős szerepet vállalt a Dél-Alföld fejlesztésében. Az átalakulás a korábbinál sokkal rugalmasabb és gyorsabb reagálást tenne lehetővé, s ez az egész térség számára előnyös lenne – vélekedett a professzor.
A modern elvárásoknak jobban megfelelő, a gazdaság szereplőivel aktívabb együttműködésre képes egyetem a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb oktató és kutató intézményévé válhat – mondta a rektor.
A cikk teljes tartalma ide kattintva érhető el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Agresszívebb az új vírus.
Javult a gyermekvállalási kedv és elkezdett emelkedni a házasságkötések száma – mondta lapunknak Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a magyar családokról.
A baloldali politikus éppen onnan kapta a legnagyobb pofont, ahonnan nem számított rá.
A Honvédkórház fogadná a sérülteket.
Ideológiai politikával védenék a nőket.
Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója óva int az elszabaduló retorikától.
Optimista remények és kemény üzenetek is voltak.
Hogyan létezhettünk egy olyan világban, ahol elrabolható volt az ország kétharmada?
Az oroszlán az állatok királya, tartja a mondás, a valóságban és a mesékben is meglehetősen félelmetes vadállatoknak számítanak. Ám egyes esetekben, történetekben éppenhogy kedves, barátságos figurák a sörényes nagymacskák. Kvízünkben róluk lesz szó.
A MOB felkérésének az összes élő magyar olimpiai aranyérmes közül csak néhányan nem tettek eleget.
Reviczky Katalin regénye a személyes sorsot és a nagyvilág történeteit ötvözi.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
