Az adventi koszorún tegnap felvillanó harmadik gyertya lángja az örömet szimbolizálja, amelyre a járvány második hullámában vergődve leginkább sóvárgunk. A magyar-lengyel diplomácia legutóbbi közös brüsszeli sikere, a józan ész győzelme mindannyiunkat jókedvre derítheti. E győzelem felfogható akár össznépi karácsonyi ajándékként is.
Az örömérzet általában elűzi a bizonytalanságból eredő szorongást, szétárad, hosszabb-rövidebb időre megóv a gondoktól. Gyakran kelt olyan hatást, mint a tömegben valahol felharsanó szívből jövő kacagás, amely átragad a közelben lévőkre, majd az egész alkalmi közösségre. Ilyenkor anélkül, hogy tudnánk mire ez a nagy vidámság, vadidegen emberek mosolyognak egymásra, mindenki együtt nevet. (Röhög az egész osztály)
A kötelező maszkviselés időszakában azonban egyhamar aligha lehet részünk ilyen spontán támadt kollektív eufóriában. Az arc nélküli tömeg eleve zord és kedvszegett. Mégis kár lenne elszontyolodni. A Covid vírus elleni védekezés kényszerében ugyanis itt az alkalom a hangsúlyok áthelyezésére. Az arcot takaró maszk például a belső hangok irányába terelheti a figyelmet. Ráébreszthet, hogy spirituális elvek szerint is lehet értelmezni a világot, amelyben valamiféle egyetemes rendezőelv hatja át életünket. E szemlélettel az áruházakban az ajándékokért tolongás helyett vissza lehet találni a karácsony eredeti tartalmához, ahol az igazi örömet a család és a szeretet jelenti.
Vannak azonban olyan ellendrukker politikusok és megmondóemberek, akik a józan ész brüsszeli diadalát szégyenletes kudarcként próbálják láttatni. Őket az ország legújabb sikere az éj sötétjében botorkálva mezítláb az ágy sarkába rúgás sokkoló fájdalmaként érte. Ezek a különös teremtmények hazájuk és önmaguk ellenségeként eleve kárörvendezésre hangolódtak, bukást reméltek. Elő is készítették a már számtalanszor elpufogtatott patronokat: „Orbán szakadékba kormányozza az országot,” „nincs elég, vagy éppen „túl sok és drága a lélegeztető gép” és ezekhez hasonló szikrákat szórnak szerte szét. Nekik titkon az lenne kedvükre való, ha az adventi koszorún meggyújtott gyertyák helyett nálunk is – mint a fejlett nyugat több országában – inkább templomok égnének.