Komoly fejfájást okozott az amerikai demokraták körében annak a veszélye, hogy Biden nem játssza ki azt az adu ászt, hogy egy fekete alelnöknővel az oldalán vágjon neki a novemberi puccskísérletnek. Az elnökjelölt Michigan kormányzójával, Gretchen Whitmerrel folytatott tárgyalása után ugyanis megnőtt annak a lehetősége, hogy végül rá esik majd a választás.
– Jobban teszi, ha fekete nőt választ. Ha mégis kitart Gretchen mellett, elveszíti Michigant – mondta Virgie Rollins, a Demokratikus Nemzeti Bizottság Fekete Frakciójának elnöke, azzal indokolva ezt a kedves kijelentését, hogy a fekete közösség nem szívleli Whitmert.
Azért is vált kiemelt jelentőségűvé az ügy, mert az elnökjelölt a közelmúltban több olyan megnyilvánulást tett, amelyekkel veszélybe sodorta az addig biztosra vett népszerűségét az afroamerikai közösségben. A legutóbbi eset után több amerikai celebritás is nyílt levélben fordult Bidenhez, figyelmeztetve őt, hogy elveszíti a választásokat, ha nem megfelelően választ alelnököt (azaz: nem fekete nőt választ).
Azokban az időkben, amikor egész városok borulnak lángba a faji egyenjogúságért folytatott szélmalomharc miatt, egészen hajmeresztő belegondolni, hogy mindennemű következmények nélkül lehet a fentiekhez hasonló kijelentéseket tenni.
Mert mi a hőn áhított faji és nemi egyenjogúság állítólagos célja? Nem éppen az, hogy az embereket ne a bőrszínük, illetve nemi identitásuk alapján ítéljük meg, és még kevésbé legyenek ezek szempontok, amikor bizonyos pozíciók betöltéséről van szó?
Hát persze hogy igen, de mind tudjuk, igazából: mégsem. A mást mondani és mást csinálni jól bevált gyakorlatának klasszikus példája ez, amikor egy szépen berendezett kirakat ízléses reklámot csinál annak az őskáosznak, amely az üzletben uralkodik. A neoliberalizmus zászlóvivői alapjaiban formálják át ízlésük szerint olyan fogalmak jelentését, mint egyenjogúság, rasszizmus, szexizmus, kirekesztés, gyűlöletbeszéd. Így kerül a fogalmak, jelenségek és kifejezések magyarázatát pontosan és félreérthetetlenül leíró definíciók helyére a „custom-made” dogmagyűjtemény.
Az így létrejövő globalista szótárban az egyenjogúság annyit tesz, hogy bizonyos csoportok kiemelt jogokat és azoknak védelmét élvezhetik. A rasszizmus, szexizmus és társaik sem azt jelentik, amit a mára elavult definíciók leírnak. Azok ugyanis nem a sértett etnikuma, neme, beállítottsága alapján szabnak határt a fogalmak érvényének. A modern, liberális értelmezés szerint ezeket a kifejezéseket kizárólag bizonyos embercsoportok használhatják univerzális fegyverként minden olyan esetben, amikor veszélyeztetve vagy sértve érzik jogaikat és/vagy önérzetüket.
A klasszikus definíciók eldeformálása azért kulcsfontosságú (akárcsak a történelemhamisítás) a globalisták (ún. demokraták) számára, mert enélkül például a fent említett, az alelnök személyét illető „javaslatok” csupán azok lennének, aminek tűnnek: kirekesztő, rasszista és szexista követelések ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatásai. És ami még sokkal rosszabb: most talán nem Kamala Harrist ünnepelné a világ.
