Hálátlan olimpiai bajnokok visszaélései

A szándék vitathatatlanul jó, sőt kitűnő: az olimpiai érmes sportolóink és az őket a csúcsra vezető edzőik is havi járadékban részesülnek. A törvény végrehajtása sportolók esetében egyszerű, mert nemzetközileg hitelesített jegyzőkönyvek bizonyítják a jogosultságukat. Az edzők esetében viszont bonyolultabb a helyzet, mert egy-egy versenyzőnek a sikeres pályafutása alatt több mestere is lehetett, de csak egy részesülhet a járadékban, s emiatt néhány sportágban a végrehajtás feszültséget, sértődést okozott.

Pécsi Gábor, a Magyar Öttusaszövetség igazgatója mesélte, hogy amikor Szőcs Bertalantól, az MTK vívószakosztályának vezetőedzőjétől először hallott az edzői járadékról, már akkor megjósolta, ebből még számtalan vitás ügy lesz. A kormányrendelet szerint az az edző jogosult járadékra, aki az olimpián érmes sportolót a viadalra felkészítette, vagy a felkészítésben a versenyt megelőzően egy évig közvetlenül, folyamatosan közreműködött. A járadékot az edzőnek kell kérvényeznie, a versenyzőnek alá kell írnia, utána a sportági szakszövetség, majd a Magyar Olimpiai Bizottság hagyhatja jóvá.
A sikeres öttusában az igazságos megoldást nehezítette, hogy ebben az összetett sportágban egy versenyzőnek egy időben öt edzője is lehet, de közülük csak egy kaphat járadékot. Az öttusázók nagyon körültekintően akarták ezt a hálátlan feladatot megoldani, ezért az olimpiai érmesek összeültek egyeztetni, és megpróbálták igazságosan „elosztani” az aláírásaikat. A jó előkészítés ellenére a megoldás elsőre nem sikerült, mert a törvényt tévesen értelmezték, és például a három olimpián is aranyérmet nyerő Balczó András három edzőt is megnevezett. A kérelmeket a MOB természetesen nem fogadhatta el. Az ismételt „elosztásnál” viszont kiderült, hogy ha az érmesek csak egy-egy edzőt támogathatnak az aláírásukkal, akkor ebbe a körbe több kiváló szakember nem férhet be. Például Ferdinandy Géza lovasedző, aki az 1988-ban olimpiai bajnokságot nyerő Martinek János, Mizsér Attila, Fábián László összeállítású csapat felkészítését is irányította. Pécsi Gábor szerint a szövetség vezetése megpróbálja a legjobb megoldást megtalálni, s habár a cél nemes, de sajnos így is lehetnek sértődések.
A kívülálló számára egyértelműnek tűnt, hogy az 1992-es olimpián ezüstérmet nyerő cselgáncsozót, Hajtós Bertalant Moravetz Ferenc készítette fel Barcelonára. A szakember ugyanis 1986 óta irányította Hajtós felkészítését a Honvédnál, 1991-től pedig a válogatott szövetségi kapitánya is ő volt. A tanítvány és a mester kapcsolata viszont 1996-ban megromlott. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy Hajtós először Keserű József kérvényét írta alá, aki 1992-ben nem edzősködött, s csak 1996-tól lett a versenyző mestere. Ezt a kérvényt a szövetség nem fogadta el, ezután viszont Ozsvár András lett Hajtós edzője, aki a kilencvenes évek elején Moravetz segítője volt a Honvédban. A szövetség vezetése ragaszkodott a valósághoz, így valószínűleg a jövő héten „hivatalosan” is az lesz Hajtós járadékra jogosult edzője, aki felkészítette őt az olimpiára.
Még ennél is botrányosabb eset történt birkózásban. A barcelonai olimpián győztes Repka Attila ugyanis minden ráhatás ellenére nem Gutman József, hanem Görcsös József kérvényét írta alá, akinek az 1992-es nyári olimpia előtt már két éve megszűnt a munkaviszonya a diósgyőri klubnál. Az érthetetlen esetre elfogadható szakmai magyarázat nincs. Sajnos, a birkózószőnyegen győztes Repka Attila a civil életben az elmúlt években sorra vereséget szenvedett, a családjától elszakadt, és olimpiai bajnokhoz méltatlan helyzetekbe keveredve, tusveszélyes helyzetbe került. Bizonyára ez az oka, hogy Görcsös József kérvényét aláírta, akit az atlantai olimpia előtt, 1996-ban még nevelőedzőjének sem nevezett meg. Minden gyanúsításnál többet elárul az esetről, hogy Repka Attila volt az egyetlen a sportolók közül, aki közjegyző előtt tett nyilatkozatot arról, hogy ki volt az edzője. A Magyar Birkózószövetség elnöke, Hegedűs Csaba megpróbálta a tékozló olimpiai bajnokot jobb belátásra bírni, de ő sem járt sikerrel. Persze ez sem lehet magyarázat arra, hogy ugyan hosszú vita után, de a szövetség jóváhagyta Görcsös József kérvényét. A kisemmizett Gutman Józsefnek a bíróság anyagi elégtételt szolgál-tathat, erkölcsi kártérítést viszont volt tanítványától talán soha nem fog kapni.
Vitathatatlan, hogy a vitás esetek ellenére az edzői járadék bevezetése növeli a legjobb szakemberek megbecsülését. Köpf Károly, a MOB sportigazgatója elmondta, hogy már több mint kétszáz edző szerzett jogosultságot a járadékra, és a kérelmek elbírálásakor csupán néhánnyal nem értettek egyet. A törvény végrehajtását megnehezíti, hogy míg a sportolónak alanyi joga, addig az edzőnek származtatott jogosultsága van. A MOB és a Magyar Edzők Testülete írásban tett javaslatot a törvény módosítására, arra, hogy az olimpiai érmes sportolók edzői alanyi jogon kaphassák a járadékot, mert így az eddig felmerült problémák megszűnnének.