Árulkodó szavak

Most, amikor még az elején járunk a tornának, érdemes figyelni arra is, mit mondanak az érdekeltek a bemutatkozásuk előtt. A kötelező optimizmust felejtsük el, jól néznénk ki, ha éppen a világelit képviselőinél ne tudnánk, hogy a remény hal meg utoljára. Meg aztán a „mindent megteszünk” típusú megnyilatkozásoknak annyi a szellemi tartalmuk, hogy az egyik fülünkön be, a másikon ki.
Akadnak azonban olyan hozzáértők, akiknek jövendölésében több van, mint amennyi az első pillanatban látszik. Jellemző mentalitásról árulkodnak. A koreai házigazdák már bemutatkoztak, ám az eredménytől függetlenül figyelemre méltó, amit a kapitányuk, az Európából importált Guus Hiddink mondott a kezdés előtt. Az még a szakmához tartozik, hogy gyorsabb játékot követelt tanítványaitól, mint amivel szolgáltak az előkészületek során, az viszont már az ázsiai úgynevezett „kistigrisek” világhódító szándékait támogatja, amit a lengyelekről mondott. „Nincs vesztenivalójuk, nyugodtan játszhatnak” – jelentette ki némi irigységgel, ami ismerve az ázsiai és az európai futball történetét, enyhén szólva is új szín, váratlan fordulat.
Hiddinknél határozatabban fogalmaz a nyolc évvel ezelőtti világbajnokság társgólkirálya, az orosz Oleg Szalenko. Szerinte hazája válogatottja szürkén futballozik majd a világbajnokságon, köszönhetően annak, hogy a kapitány Oleg Romancev egyszerűen nem ért a futballhoz. Csak arra van esze, hogy vekzálja a játékosokat, és edzőtáborba dugja őket, elkerülvén a nyilvánosságot. Tehát a rend, a fegyelem a legfontosabb, a katonás brill, a játék pedig vagy előkerül a pályán, vagy nem. Szalenko szerint inkább nem, s ez fényesen kiderül majd a következő napokban is.
Hiddink véleménye az Ázsiában (is) honos, mindent elsöprő pozitív gondolkodásról, Szalenkóé pedig a szovjetunióbeli tradíciók oroszországi továbbéléséről árul el sokat, mindkettő alkalmas arra, hogy szociológiai tanulmányok sora válassza témájául, azaz túlmutat önmagán.
A sport, a futball azonban különleges jelen idejű műfaj, így aztán legyenek akármilyenek a citált nézetek, igazságukról az dönt elsősorban, hogy mire viszik majd a csapatok a pályán.
A világbajnokság arra is jó tehát, hogy egy-egy gól perdöntő válasz legyen a tudomány által legigényesebben fölvetett kérdésekre is. Legalábbis átmenetileg, mondjuk június végéig.