Dél-Korea repítette mennybe Ázsiát

Ázsiai nap volt kedden a 17. labdarúgó-világbajnokság csoportmérkőzésein. A két rendező ország válogatottján túl Kína együttese is bemutatkozott. Az első találkozón, a C csoportban ez utóbbi lépett pályára, s maradt alul 2-0-ra Costa Ricával szemben. A két rendező ország válogatottja azonban kitett magáért. A H-ban a japánok nagy csatában szereztek – vesztettek(?) – egy pontot Belgiummal szemben (2-2), míg a Puszanban rendezett D csoportos összecsapást, a Dél-Korea–Lengyelország találkozót a házigazdák nyerték (2-0) ötvenezer szurkoló előtt.

- LABDARÚGÁS -

Amire oly sok százezren vártak a világbajnokság rendezési jogának az elnyerése óta Dél-Koreában és Japánban, az kedden délután valósággá vált. Ázsiai ország saját labdarúgóinak a főszereplésével adhatott otthont futballvébé mérkőzésnek. Az 1964-es tokiói olimpián még azon mosolygott a világ, hogy a japánok akkor voltak igazán boldogok és önfeledtek, amikor valaki jó nagyot rúgott a labdába… Az elmúlt harmincnyolc esztendő ebben is gyökeres változást hozott arrafelé, hiszen ma már az ottani szurkolók is tudják, mire megy ez a játék, s valójában mikor kell örülni, zászlót bontani. Akkor, a Tokióban megszerzett olimpiai aranyéremmel a zsebünkben, még mi is tudtuk. Ma nekünk jut a kevésbé hálás szerep. Messziről, kívülállóként nézhetjük csupán a szuperfutballt. Örülhetünk ugyan, de mások sikerének tapsolhatunk csupán.
A keddi első mérkőzés után még nem kezdhették el az ünneplést az ázsiaiak. Egyrészt, mert a Kwangzsuban rendezett Kína–Costa Rica találkozó nem igazán hozta lázba a koreaiakat. Jó félház volt csupán a gyönyörű stadionban, s a lelátókon is elsősorban a kommunista országból érkezett szurkolók ültek, akiknek kauciót kellett letenni, hogy elutazhassanak a világbajnokságra – s vissza is térjenek. Sok kicsi sokra megy, még egy ekkora ország költségvetésében is… A kínaiaknak sok öröme nem telhetett a mérkőzésben, mert nem sok köze volt a csapatuknak a találkozóhoz. Az első félidőben ugyan eljutottak még néhány helyzetecskéig, a másodikban azonban már a közép-amerikaiak diktáltak, s ők alakították ki a végeredményt is. Gomez és Wright gólja egyértelművé tette, hogy a Bora Milutinovics szövetségi kapitány irányította kínai együttes számára – szeressék és űzzék akár oly sokan is ezt a játékot a hatalmas országban – maradt még tanulni való. S ha figyelembe vesszük, hogy a csapatnak még Brazíliával és Törökországgal kell megmérkőznie, akkor nem érdemes sok pénzt tenni a továbbjutásra. A kínai szurkolók legalább gyorsan visszakapják az euróban letett kauciót…
Néhány órával később a szomszédos Japánban, Szaitama városában már élesebb volt a helyzet. Már ami a szurkolást, meg a meccset megelőző csinnadrattát illeti. A stadion fölött szuperszonikus gépek húztak el, a lelátókon pedig közel 65 ezer „kamikaze” ült, s valamennyien akár az életüket is adták volna a Belgium elleni győzelemért. Aztán másfél órával később kiderült, hogy foci csak a második játékrészben volt ezen a meccsen. Az elsőt, úgy ahogy van, akár el is felejthetjük. A sydneyi olimpián is szerepelt, az Ázsia Kupát is elnyert hazai válogatott nem sokat mutatott meg ekkor a tudásából. Tegyük hozzá: a nehézkesnek tűnő, egysíkúan futballozó, s egyértelműen túlkoros belga sem. A második félidőben angyal szállt a gyepre, s elhozta magával a gólt, meg a játékot is. Elébb az európaiakat segítette, akik Wilmots ollózós góljával jutottak előnyhöz, hogy aztán két perc múlva Szuzuki is betaláljon, igazolva ezzel, hogy „jó márka” a neve, bár hozzá kell tenni, az előny megszerzéséhez kellett a körülményeskedő belga védősor is. Nem úgy a második japán találatnál, amikor Inamoto már „igazi” gólt lőtt. Jószerivel még nem is bontottak zászlót a hazaiak, amikor a belgák balhátvédje, van der Heyden átemelte Narazaki kapust, ismét egálra, 2-2-re alakítva az állást. Ami aztán a végeredményt is jelentette. Hogy ez kinek jó? Talán az oroszoknak, akik, ha legyőzik szerdán a tunéziaiakat, pontelőnnyel várhatják a folytatást.
Dél-Koreára maradt a nagy feladat, hogy a vereség és a döntetlen után végre a mennyekbe repítse a földrészt. A puszani stadionban a koreaiak holland szövetségi kapitányát, Guus Hiddinket hatalmas transzparenseken szólította fel a győzelemre az ötvenezer vörösbe öltözött és ördögire pingált koreai. Hihetetlen fanatizmussal bíztak abban, hogy az ország megszerzi első világbajnoki győzelmét. Ugyanígy gondolkodtak a pályára lépők is – abban a hangulatban és milliőben nem is tehettek mást –, s az első félidőben Hvang Szunhong találatával, majd a második játékrészben Ju Szangcsul góljával legyőzték azt a lengyel válogatottat, amely Horvátország után második európaiként ezen a vb-n bemutatta, miként nem szabad játszani. Mert ötlettelenül, akarás nélkül, egysíkúan játszva, széttárt karokkal, tanácstalan csatárokkal, reklamáló és elégedetlen futballistákkal nem szabad a világ színe elé lépni. A lengyelek ezt tették, s jóval közelebb kerültek ahhoz, hogy a nyolcaddöntő mérkőzéseit már az otthoni tévéfotelból nézzék. A puszani fanatikusok azonban fesztivált varázsolhattak a stadionba. Kedvenceik játékát látva, lehet, hogy még sárkányeregetésre is sor kerülhet a közeli napokban. Ehhez az Egyeült Államokat és Portugáliát kellene legyőzni. De legalább az egyiket.

JEGYZŐKÖNYV
C csoport, 1. forduló
Costa Rica–Kína 2-0 (0-0) Kvangdzsu, 27 217 néző, vezette: Vasszarasz (Görögország). Costa Rica: Lonnis – Wright, Martinez, Marin – Wallace (Bryce, 70.), Fonseca (Medford, 56.), Centeno, Solis, Castro – Wanchope (Lopez, 80.), Gomez. Kína: Csiang Csin – Szun Csi-haj (Csü Po, 26.), Li Vej-feng, Fan Cse-ji (Jü Ken-vej, 74.), Vu Cseng-jing – Li Hsziao-peng, Hszü Jün-lung, Li Tie, Ma Ming-jü – Jang Csen (Szu Mao-csen, 66.), Hao Haj-tung. Gólszerzők: Gomez (61.), Wright (65.).
A csoport állása: 1. Costa Rica 3 pont (2-0), 2. Brazília 3 (2-1), 3. Törökország 0 (1-2), 4. Kína 0 (0-2).

D csoport, 1. forduló
Koreai Köztársaság–Lengyelország 2-0 (1-0). Puszan, 50 ezer néző, vezette: Ruiz (kolumbiai), Koreai Köztársaság: Ri Vundzse – Csoj Dzsincsul, Hong Mjungbo, Kim Tejung – Szong Csongguk, Kim Namil, Ju Szangcsul (Ri Csanszu, 61.), Ri Euljong – Park Dzsiszung, Hvang Szunhong (An Dzsunghvan, 50.), Szol Kihjon (Csa Duri, 90.). Lengyelország: Dudek – Hajto, Waldoch, J. Bak (Klos, 51.), Michal Zewlakow – Kozminski, Kaluzny (Marion Zewlakow, 65.), Swierczewski, Krzynówek – Olisadebe, Zurawski (Kryszalowicz, 46.). Gólszerzők: Hvang Szunhong (26.), Ju Szangcsul (53.).

H csoport, 1. forduló
Japán–Belgium 2-2 (0-0). Szaitama, 63 700 néző, vezette: William Mattus (Costa Rica-i). Japán: Narazaki – Macuda, Morioka (Mijamoto, 73.), K. Nakata – Icsikava, Inamoto, Toda, H. Nakata, Ono (Alex, 64.) – Szuzuki (Morosima, 69.), Janagiszava. Belgium: De Vlieger – Van Buyten, Van Meir, Van der Heyden – Peeters, Vanderhaeghe, Simons, Walem (Sonck, 70.), Goor – Wilmots, Verheyen (Strupar, 83.). Gólszerzők: Szuzuki (59.), Inamoto (69.), illetve Wilmots (57.), Van der Heyden (75.).

A mai műsor
H csoport, 1. forduló: Oroszország–Tunézia, Kóbe, 8.30, vezeti: Peter Prendergast (jamaicai). D csoport, 1. forduló: Egyesült Államok–Portugália, Szuvon, 11 óra, vezeti: Byron Moreno (ecuadori). E csoport, 2. forduló: Németország– Írország, Ibaraki, 13.30, vezeti: Kim Milton Nielsen (dán).

Öröm és bánat. Philippe Troussier japán szövetségi kapitány: „Elégedett vagyok a döntetlennel. Nem mi vagyunk a csoport fő esélyesei, ezért minden pontot meg kell becsülnünk. Hiányzik még a pontosság és a rutin, de továbbra is hiszek a továbbjutásban.”
Robert Waseige, belga szövetségi kapitány: „Fantasztikus volt a közönség, mintha tizenketten lettek volna a japánok a pályán. Sokkal nagyobb elszántságra lesz szükségünk a továbbjutás kiharcolásához.”
Guus Hiddink, a dél-koreai válogatott szövetségi kapitánya: „Boldoggá tesz, hogy a csapat örömet szerzett fantasztikus közönségünknek. Történelmi győzelmet arattunk, de nem szabad ünnepelnünk, hiszen fontos mérkőzések várnak még ránk. Elkezdjük a felkészülést az Egyesült Államok elleni találkozóra.”
Jerzy Engel, a lengyel együttes szövetségi kapitánya: „Tudtuk, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz a házigazdák ellen, sajnos ma jobbak voltak nálunk. Agresszíven és szervezetten játszottak, szerintem egyetlen csapatnak sem lesz könnyű legyőzni őket.”