-LABDARÚGÁS-
Nem tudni, hogy az egyébként békésnek és kiegyensúlyozottnak ítélt Dél-Koreában milyen magasra csap még a futball-láz, az viszont már most leírható, hogy az ország – pedig 1988-ban rendeztek már olimpiát Szöulban – megbolondult. Vörös trikóba öltözött milliók lepték el a főváros utcáit, pedig nem is ott volt a csapat sorsdöntő meccse. Mindenesetre a szöuli rendőrök – látva a legyőzhetetlen túlerőt – közölték, itt bizony mindenki a saját felelősségére balhézik. Nos, balhé nem volt, hihetetlenül felfokozott futballőrület viszont igen.
Az incshoni stadiont akár vörös pokolnak is elnevezhették volna erre az estére. Ötvenezernél többen voltak a lelátókon, s még a sokat látott portugál világsztárok is meglepődtek az őrjöngés láttán. Utoljára talán az 1978-as argentínai vb-n volt ilyen felfokozott a hangulat a lelátókon, akkor egyébként a házigazdák világbajnokok lettek. Ez egyelőre még nem mondható el a dél-koreaiakról, az azonban igen, hogy csoportelsőként léptek tovább, s várhatják az olasz válogatottat.
Amint az sejthető volt, a fel- és túlpörgetett hazaiak eszeveszett tempóban kezdték a mérkőzést. Olyannyira, hogy a portugáloknak jószerivel csak a kapujuk előterének felszabadítására volt lehetőségük. Jellemző, hogy a visszavontan – de főleg visszafogottan – játszó Figo az első tizenöt percben szinte nem is találkozott a labdával. A kapuk a nagy iramtól függetlenül nem kerültek veszélybe, az első félidő végén úgy mentek be az öltözőbe a csapatok, hogy a két kapusnak gyakorlatilag nem volt dolga. Az argentin bírónak, Sancheznek viszont igen: a 27. percben kiállította a szabálytalankodó Joao Pintót. Az ítélet jogos volt, mert a portugál kettős lábkulcsára még a cselgáncsban is leléptetés lenne a válasz. Jött a piros, Joao Pinto mondhatott is valamit, mert Sanchezt le kellett fogni, nehogy felöklelje a portugált. Ezek után logikusan csak az idő megölésére játszhattak Oliveira kapitány futballistái. A tilitolit siker koronázta, a szünetig nem esett gól.
A másodikban azonban ismét jöttek a koreaiak, mielőtt azonban gólt értek volna el, megérkezett Sanchez is. Most Betónak adott sárgát egy elkésett becsúszás után, s mivel ez már a második lapja volt, a középpályás is mehetett az öltözőbe. A kétemberes hátrányt már nem bírta el Portugália. Egy támadás végén Park az ötös sarkán tűnt fel, csinált jobbal egy gyönyörűséges átemelős cselt, aztán ballal Vitor Baía szeme közé vágta a labdát (1-0).
Húsz perc volt még hátra ekkor, a kilenc portugál megpróbálkozott a lehetetlennel, a továbbjutást jelentő egyenlítéssel. Elébb Figo centizett a jobb kapufa mellé, aztán Gomez rontott nagy helyzetben, végül pedig Conceicao találta el a kapufát. Az arckifejezések akár egy királydráma alaptémáját is szolgáltathatnák.
Amikor Sanchez bíró hármat sípolt, már vége volt Tedzsonban a Lengyelország–Egyesült Államok találkozónak, amely az európai csapat 3-1-es győzelmével fejeződött be. (Legalább megdolgoztak a pénzükért, ugyanis 110 ezer dollárt mindenképpen kapnak a lengyel futballisták a vb-szereplésért. Még úgy is, hogy semmit sem ért ez a sikerük.) Ebben a stadionban mindenki örült. A lengyelek azért, mert végre nyertek, az amik pedig azért, mert a dél-koreai segítségnek – más szemszögből nézve: a portugál vereségnek – köszönhetően készülhetnek a Mexikó elleni nyolcaddöntőre.
Incshonban a koreaiak jártak örömtáncot, s váltak szertelen gyerekekké fegyelmezett ázsiaiakból. A másik térfélen – láttunk már ilyent az argentinok kiesése után – pedig a magába roskadt portugálok. Nekik véget ért a világbajnokság. Egyetlen ember mozdult csupán, ami akár jelkép is lehet. A néhány napja térdszalagszakadást szenvedett portugál kapitány, Antonio Oliveira a mankójára támaszkodva bicegett magányosan az öltöző felé. A kutya sem törődött vele. Pedig, ha csak néhány centivel beljebb megy Figo vagy Concenciao lövése, egészen biztosan eldobja a mankóját.
A Belgium–Oroszország találkozó is sok izgalmat hozott, de távolról sem annyit, mint a koreai meccs. Az átaludt első félidő után – csupán Walem szabadrúgásos, gólt érő mestermunkája érdemel említést – a másodikban kezdődött csak el a foci. Ebben előbb az oroszok voltak jobbak, egyenlítettek is, s nekik állt a továbbjutás zászlaja. Aztán jött előbb a belga csereember, a hazájában gólkirály Sonck, majd az öreg Wilmots érkezett, s már kész is volt a zászlócsere. Orosz le, belga fel… Romancev kapitány nem is teketóriázott sokat, közvetlenül a találkozó után beadta lemondását. Ez volt az egyetlen lehetősége, hiszen már a vb előtt is rendszeresen támadták őt, meg aztán valószínűleg ismeri az orosz háborús emlékmű feliratát, mely szerint: „Senkit nem felejtünk, semmit nem felejtünk.”
Esetében természetesen a mondat második fele érvényes.
*
Öröm és bánat. Robert Waseige, a belgák szövetségi kapitánya: „A csapat az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta. Igazi élmény lesz a brazilok ellen játszani.”
Philippe Troussier, a japán válogatott szövetségi kapitánya: „Ezért a pillanatért megérte dolgozni, de azt mondom, nincs még vége.”
Guus Hiddink, a dél-koreai válogatott szövetségi kapitánya: „Már mindent kigondoltam az olaszok elleni nyolcaddöntőre is, de egyelőre az ünneplésé a főszerep.”
Antonio Oliveira, a portugál válogatott szövetségi kapitánya: „Minden elismerésem a koreaiaké, de a saját csapatomé is. Az élet megy tovább…”
***
JEGYZŐKÖNYV
D-csoport, 3. forduló: Koreai Köztársaság–Portugália 1-0 (0-0). Incshon, 52 ezer néző, vezette: Sanchez (argentin) Koreai Köztársaság: Li Von Dzse – Csoj Dzsin Csul, Hong Mjung Bo, Kim Te Jung – Szong Csong Gug, Kim Nam Il, Li Jung Pjo, Ju Szang Csul – Park Dzsi Szung, An Dzsung Hvan (Li Csun Szo, 92.), Szeol Ki Hjeon. Portugália: Vitor Baia – Beto, Jorge Costa, Fernando Couto, Rui Jorge (Abel Xavier, 73.) – A. Petit (Nuno Gomes, 77.), Paulo Bento, S. Conceicao, Joao Pinto, Figo – Pauleta (Andrade, 68.). Góllövő: Park Dzsi Szung (70.). Kiállítva: Joao Pinto (27.), Beto (65.)
Lengyelország–Egyesült Államok 3-1 (2-0). Tedzson, 35 ezer néző, vezette: Csün Lu (kínai). Lengyelország: Majdan – Klos (Waldoch, 89.), Zielinski, Glowacki – Krzynówek, Murawski, Kucharski (Ma. Zewlakow, 65.), Kozminski – Olisadebe (Sibik, 87.), Zurawski, Kryszalowicz. Egyesült Államok: Friedel – Hejduk, Pope, Agoos (Beasley, 36.), Sanneh, O’Brien – Stewart (Jones, 68.), Donovan, Reyna – Mathis, McBride (Moore, 58.). Góllövők: Olisadebe (3.), Kryszalowicz (5.), Ma. Zewlakow (66.)
A csoport végeredménye: 1. Koreai Köztársaság 7 pont (4-1), 2. Egyesült Államok 4 (5-6), 3. Portugália 3 (6-4), 4. Lengyelország 3 (3-7).
H csoport, 3. forduló: Japán–Tunézia 2-0 (0-0). Oszaka, 45 ezer néző, vezette: Veissiere (francia). Japán: Narazaki – Macuda, Mijamoto, Nakata Kodzsi – Mjodzsin, Toda, Nakata Hidetosi (Ogaszavara, 84.), Inamoto (Icsikava, 46.), Ono – Janagiszava (Morisima, 46.), Szuzuki. Tunézia: Bumnidzsel – Trabelszi, Dzsaidi, Badra, Buzaján (Zituni, 78.) – Clayton (Mhedebi, 61.) – Ben Asur, Buazizi, Godbán, Melki (Beja, a szünetben) – Dzsaziri. Góllövők: Morisima (48.), Nakata Hidetosi (75.).
Belgium–Oroszország 3-2 (1-0). Sidzouka, 45 ezer néző, vezette: Nielsen (dán). Belgium: De Vlieger – Van Kerckhoven, Van Buyten, de Boeck, Peters – Verheyen (Simons, 77.), Vanderhaeghe, Walem, Goor – Mpenza (Sonck, 70.), Wilmots. Oroszország: Nyigmatullin – Kovtun, Nyikiforov (Szennyikov, 42.), Onopko – Szolomatyin, Szmertyin (Szicsev, 34.), Karpin (Gyerzsakov, 82.), Tyitov, Hohlov – Beszcsasztnih, Alenyicsev. Góllövők: Walem (7.), Sonck (79.), Wilmots (82.), illetve Beszcsasztnih (52.), Szicsev (88.)
A csoport végeredménye: 1. Japán 7 pont, 2. Belgium 5, 3. Oroszország 3, 4. Tunézia 1.
Góllövőlista. 5 gólos: Klose (német). 4 gólos: Ronaldo (brazil), Tomasson (dán).
3 gólos: Pauleta (portugál), P. B. Diop (szenegáli), Raúl (spanyol), Rivaldo (brazil), Vieri (olasz), Wilmots (belga). 2 gólos: Borgetti (mexikói), Cuevas (paraguayi), Gomez (Costa Rica-i), Hasan Sas (török), Hierro (spanyol), Inamoto (japán), Keane (ír), Larsson (svéd), Morientes (spanyol)
A PROGRAM. Ma: Németország–Paraguay, Szogvipo, 8.30 óra, vezeti: Batres (guatemalai). Dánia–Anglia, Niigata, 13.30, vezeti: Merk (német). Vasárnap: Svédország– Szenegál, Óita, 8.30, vezeti: Aquino (paraguayi). Spanyolország– Írország, Szuvon, 13.30, vezeti: Frisk (svéd).
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
