Nyakában arany, kezében ernyő

Vasárnap este befejeződött a 36. szerenkénti férfi és női tornász-világbajnokság a Debreceni Főnix Csarnokban. A magyar versenyzők egy aranyéremmel zárták a viadalt, Csollány Szilveszter jóvoltából ünnepelhetett világbajnokot a sportág és a közönség.

- TORNA -

Amikor szombaton este gyűrű- gyakorlata után Csollány Szilveszter visszatért az anyaföldre, nagy-nagy csönd szállt a Főnixre. Hatezer ember várta, miként döntenek a pontozók, hová teszik a magyar tornász gyakorlatát, megszületik-e az az aranyérem, amely köré egy teljes világbajnokságot építettek föl, s amely nélkül elmaradt volna a tornaünnep. Amikor aztán megjelent a pontszám, majd a Szilvesztert követő két versenyző kevesebb pontot kapott, mint ő, szinte hallhatóan oldódott a feszültség, amely, kimondva-kimondatlanul, érezhetően jelen volt Debrecen gyönyörű – kitűnőre vizsgázott – létesítményében.
Felszabadult Csollány is, aki végre ismét úgy tudott örülni, mosolyogni, mint tette azt a sydneyi olimpiai gyakorlata után. Megszabadulhattak a lelki tehertől a rendezők is, akik a siker után elmondhatják: hozták a kötelezőt. Még akkor is, ha nem ők lógtak a szeren, a gyakorlatot nem ők mutatták be.
Az újdonsült világbajnok a végére tökéletessé tette a világbajnokság öt napját, s még arra is figyelt, hogy esernyőt tartson a sportág fölé. Ünneprontásnak tűnhet a megállapítás akkor, amikor mindenki a győzelmét ünnepli. Tegye is, mert aki – ami – a miénk, azt becsüljük meg, emeljük föl a magasba. Ám mellette is észre kell venni, hogy a sportág nálunk jószerivel egyszemélyes. Csollány Szilveszterből áll, ő az, akire ráakaszthatjuk a védjegyet: Made in Hungary. A többieket is becsomagolhatjuk, „eladni” azonban nemigen lehet őket.
Persze, tudnivaló volt ez már a világbajnokság előtt is. Maráczy Márta, a hölgyek szövetségi kapitánya valós reményekkel – másként nem is tehet szakember – várta a vb-t, elmondva, hogy egy, esetleg két középdöntős hellyel már elégedett lenne, ismerve lányait s az ellenfeleket. A realitás, mint rendesen, győzedelmeskedett, Kiss Renáta révén két szeren magyar tornász is pódiumra léphetett a második felvonásban. A többiek ott voltak, bemutatták a gyakorlatukat, de azok nem voltak elegendők ahhoz, hogy most szép és dicsérő jelzőket írjunk róluk.
Vereckei István, a férfiak főnöke is azt kapta, amit előzetesen várt. Csollányt, Gált és Feketét sorolta azok közé, akik bejuthatnak a fináléba. A háromból kettő bejött, egyedül Fekete Levente lólengésének színvonala maradt el némileg a várttól. Annyival volt kevesebb, hogy a tornász nem került be vele a legjobb nyolc közé. Csollány aztán nyert, s ha az ugrás döntőjében Gál Róbert pszichésen nem pörgeti túl magát – amiből fakadóan aztán túlpörögte a harmadik szaltót –, akkor valahol dobogóközelben ért volna földet. Így azonban szomorúan volt kénytelen tudomásul venni, hogy csak nyolcadik lett.
Ez a bizonyos Csollány-féle esernyő jótékonyan borul most a sportágra, senki sem ázik el alatta. Aki azonban ott áll, töprengjen el azon, majd tegyen is azért, hogy miként lehet megtalálni azokat, akik kiveszik a paraplé nyelét Szilveszter kezéből.
Függetlenül attól, hogy Athénban augusztusban ritkán esik az eső...

A Nakajamától az Azarjanig. Mintegy negyven másodpercet töltött el Csollány Szilveszter a gyűrűn. Ennyi ideig tartott a gyakorlata, amellyel megszerezte első világbajnoki aranyérmét. Íme, a győzelmet érő mozdulatsor: 1. Billenés fecskébe, 2. tolódás támaszmérlegbe, 3. lendület fecskébe, 4. Nakajama, 5. lendület Szentpéterbe, 6. lendület hátrakézállásba, 7. kézállásból ereszkedés Azarjanba, 8. kelep támaszülőtartásba, 9. emelés kézállásba, 10. óriáskör hátra, 11. nyújtott testű hátraszaltó, leugrás. Lehet utánozni!

A vb éremtáblázata
arany ezüst bronz
Románia 2 2 –
Kína 2 1 1
Egyesült Államok 2 – 1
Oroszország 1 1 1
Spanyolország 1 1 –
MAGYARORSZÁG 1 – –
Görögország 1 – –