Turistaosztályon

Három napja elrajtolt a világ egyik legembertpróbálóbb versenye, a 25. Dakar-rali, amelyen minden eddiginél több magyar résztvevő indult. Résztvevő, de nem versenyző!
Írhattam volna „testközeli kíváncsiskodót” is, hiszen vitathatatlan, a sivatag forróságát, a mindent elnyelő homok kínjait csak az élheti át igazán, aki maga is végighalad az útvonalon. Aki csupán egyszer is átélte, hogy mit jelent több száz kilométert megtenni a Szaharában, az pontosan tudja, már ez is felér egy sportteljesítménnyel. Olykor még ilyen messzeségbe sem kell vágyni, elég nyáridőn huszonöt, harminc kilométert gyalogolni a szép magyar Alföldön. A déli meleggel, az éjszakai hideggel, a szemet-szájat nem kímélő homokkal megbirkózni nem könnyű, elismerésre méltó, miként a „brit Sas”, Eddy produkciója is az volt, aki a calgaryi olimpián arról híresült el, hogy teljesen amatőrként elindult síugrásban. Milliók szörnyülködtek bemutatója közben, s aggódtak testi épségéért, miközben a középmezőnyben záró sportolókra, de ma már az érmesekre sem emlékszik senki. Eddy neve azonban fogalommá vált, s követői ellepték a sportpályákat. Tulajdonképpen tiszteletet érdemel, hiszen fellépését követően mozgalom indult: „ha neki sikerült, mi is elérhetjük céljainkat!” Egyre többen és többen vállalkoznak a különböző kihívásokra; ki a föld legmagasabb csúcsait szeretné meghódítani; ki a leghidegebb pontjait végigszenvedni; ki az óceánok legmélyebb árkait elérni, mindenki ízlése, álmai szerint vállalkozik fantasztikus teljesítményre. Az extrém sportok, az extrém eredmények pedig rendre felkeltik a média érdeklődését, így az exhibicionisták szellemességén múlik csupán, kit vesz körül nagyobb rivaldafény.
A tömegmozgalmat látva az olimpiai versenyek irányítói rájöttek, az egyetlen megoldás, ha kvalifikációs rendszert vezetnek be, s nem a mínuszos teljesítmény válik érdekessé, hanem valóban a legjobbak vetélkedése zajlik az olimpián. Természetesen, a kihívást keresőket nem kell és nem is szabad mindenhonnan kizárni, a Dakar-rali szervezői rájöttek: a trófeákért ugyan csak néhány tucat gyári autós, motoros küzdhet, ám a homoktengerben több százan is elférnek, legfeljebb arra kell ügyelni, hogy a végeláthatatlan dűnék között ne tűnjön el senki, s ha esetleg valaki el is vész útközben, az a korszerű navigációs lehetőségeknek köszönhetően megtalálható legyen. Így igazán happy a flúgos futam, ráadásul néhány hétig – a sportcsendes időszakban – a résztvevőkre szegeződik a világ tekintette.
Csak közben ne feledkezzünk meg más pályákról sem, elsősorban azokról, ahol évtizedes kemény munka eredményeként csatáznak sportolók, ahol a teljesítmény objektíven is elismerhető, s nem csupán azért, mert az ember legyőzte kényelmességét, s a kíváncsiságtól hajtva,
sok milliót összegyűjtögetve átbukdácsolt a sivatagon.