A három több, mint az egy – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, miután a kormány megváltoztatta május 28-i döntését, amely szerint 7,8 milliárd forintból a lágymányosi egyetemi városrészben építették volna fel a 2006-os úszó Eb-nek otthont adó vízipalotát. Július 2-án, szerdán új határozat született: az Eb fő helyszíne a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda, Lágymányoson 2,5 milliárd forintból építkeznek, és bővítik, illetve felújítják a Kőér utcai uszodát. A három beruházás becsült összértéke 5,9 milliárd forint. Az állam emellett 1,4 milliárd forintot ad a rendezésre is.
De mi is történt a két kormányhatározat között? Két nappal a május 28-i döntés után a miniszter, a sportági szakszövetségek vezetői, valamint a lágymányosi beruházásban érintett egyetemek – a műszaki egyetem és az ELTE – képviselői egyeztetést tartottak, amelyen – Gyurcsány szavaival – „az egyetemek megkérdőjelezhetetlenül jogos igényeket vetettek fel, és még egy elvi egyezséget tartalmazó papírt sem tudtunk aláírni”. A minisztert meglephette az események ilyetén alakulása.
A probléma magva, hogy a hatmedencés komplexum helyigénye a BEAC több sportlétesítményét fenyegette. Lázár Antal, a műegyetem tanszékvezetője, Ybl-díjas építész kérdésünkre elmondta: „Néhány szabadtéri pályát és a BEAC-csarnokot el kellett volna bontani.” Varga Miklós, a BEAC elnöke később úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: az ő információi szerint az atlétikai pálya és a füves futballpálya is erre a sorsra jutott volna.
„Az ELTE és a BEAC álláspontja teljesen megegyezett abban, hogy erre nem kerülhet sor. Úgy vélem, végül sokkal ésszerűbb megoldás született, mert így Lágymányoson egy egészségesebb struktúrájú sportcentrum alakulhat ki” – mondta Varga.
A sporttárca háttéranyagában szerepel, hogy a korábbi részletes szakértői jelentés szerint „a területen lévő egyetemi (részben sport-) létesítmények kiváltása szükséges. Jelentős (közel egymilliárd forint) költséget igényel a fennálló kötelezettségek feloldása.” Magyarán – joggal – benyújtották a számlát. Mivel ezzel az egymilliárddal és a rendezéshez adandó 1,4 milliárdos központi támogatással együtt az államnak már 11,57 milliárd forintjába került volna az Eb, a megszavazott 7,8 milliárd semmire nem lett volna elég. Más megoldás kellett tehát, ami gyorsan megszületett.
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke Rómába utazott, ahol Bartolo Consolo, az Európai Úszóliga vezére elé terjesztette a „B tervet”. Consolo június 24-i levelében a maga, illetve Sven Folvik főtitkár és Nory Kruchten gazdasági igazgató nevében hozzájárult ahhoz, hogy az Eb-t a felújított Hajós Alfréd uszodában rendezzék meg. A LEN-elnök utalt a 2001-es vízilabda-Eb és a 2002-es Bajnokok Ligája négyes döntő fantasztikus hangulatára és nagyszerű rendezői munkájára. Consolo a továbbiakban így fogalmaz: „Mindazonáltal tájékoztatnunk kell a LEN végrehajtó bizottságát a koncepcionális változásokról, hiszen az eredeti pályázatot ez a testület bírálta el, tehát minden tagot értesíteni kell. A legvalószínűbb, hogy ez a szeptemberi LEN-kongresszuson történik meg.”
Tehát, ha minden jól megy, akkor már csak a munkák vannak hátra: a Margitszigeten a nyitott 50-es medencét tízpályássá építik át, a mostani 33-as helyén pedig egy új 50-es épül, ugrótoronnyal kiegészítve. A Kőér utcai uszodában felépül egy nyitott 50-es, majd a fedett 33-ast nagyobbítják meg. Lágymányoson egy 52 méteres, fedett uszoda és egy 25 méteres medence születik.
Kérdésünkre, hogy a 2006-ra rendelkezésre álló uszodaegyüttessel esélyes lehet-e Budapest egy esetleges vb-pályázaton, Martin György, a Magyar Vízilabda-szövetség (MVLSZ) elnöke kijelentette: a margitszigeti helyszín „minden szempontból alkalmas egy világbajnokság megrendezésére is”.
Reform UK
Nigel Farage a parlament szeptemberi újra összehívását követeli, hogy Donald Trump mindkét ház elé szólhasson az állami látogatása során – miután Emmanuel Macron ezt már megtette Londonban.
