Világsiker a párizsi atlétikai vb

A párizsi atlétikai világbajnokságon részt vevő magyarok közül Gyulai István a leginkább elfoglalt: a nemzetközi szövetség főtitkára szinte napi huszonnégy órát dolgozik, irányít, egyeztet, tárgyal, küldöttségeket fogad. A volt tévériporternek kedves városa Párizs, hiszen a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Tanácsának tagjaként 1985-ben először itt vett részt világversenyen, a fedett pályás vb-n. A volt vágtázó tizenkét éve a nemzetközi szövetség főtitkára.

-ATLÉTIKA-
A világbajnokság előtt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kongresszusán újabb négy évre megválasztották elnöknek az egyetlen jelöltet, Lamine Diackot. A sportágat ismerők szerint Gyulai István irányítja a nemzetközi szövetséget, s valószínűleg jó esélyei lettek volna az elnökválasztáson.
– Miért nem indult?
– Két évvel ezelőtt úgy állapodtam meg Diack elnök úrral, hogy hat évig együtt dolgozunk – mondta Gyulai István. – Ezek után sportszerűtlen lett volna, ha indulok az elnökválasztáson. Az utóbbi években kiderült, hogy bár voltak viták, de tudunk együtt dolgozni.
– Főtitkárként hogyan tetszik önnek a világbajnokság?
– Kitűnő. Itt Párizsban is nagy az érdeklődés, szinte mindennap telt ház van a Stade de France-ban. A világ 175 országa tudósít a versenyekről, nagyon jók a nézettségi adatok, 59 százalékkal Japán a csúcstartó.
– A korábbiakhoz képest visszaestek az eredmények, amint várható volt, egyetlen világcsúcs sem dőlt meg, pedig 100 ezer dollárral jutalmazzák a rekordjavítást.
– Világcsúcsnak ugyan nem tapsolhattak a nézők, de rendkívül izgalmas, látványos viadalokon dől el az érmek sorsa. A férfi gyaloglásban viszont húsz és ötven kilométeren is a világ eddigi legjobb eredményével nyerték az aranyérmet. A kongresszuson elfogadott új szabály szerint január elsejétől már gyaloglásban is nyilvántartunk világcsúcsokat. Ennek ellenére a tanács úgy határozott, hogy a két győztes megkapja a 100-100 ezer dolláros pluszjutalmat.
– Az egyre szigorodó doppingvizsgálatok hatására több versenyszámban visszaestek az eredmények. Ez jó vagy rossz az atlétikának?
– A közönség nem időmérő óra, ezért a látványos versenyeket kedveli. Ugyan senki sem futott tíz másodpercen belül a férfi 100 méteres döntőben, de az első négy helyezett között csak egy század másodperc különbség volt. Ezen a világbajnokságon a nemzetközi élmezőnyben őrségváltás történik, több számban eddig alig ismert fiatalok nyertek, például hétpróbában a norvég Carolina Klüft, vagy a 100 méteres gátfutásban a kanadai, 23 éves Perdita Felicien.
– Mi a véleménye arról a norvég javaslatról, hogy a 2000 előtt született világcsúcsokat töröljék, mert azokat dopping segítségével érték el?
– Először is, ilyen norvég javaslat nincs. Ezt csak az újságírók találták ki. A felvetés pedig demagóg, mert hogy lehet azt kijelenteni, hogy aki 2000 előtt ért el csúcsot, az doppingolt, aki viszont utána, az nem? A németek elgondolása ennél jobb, ők azt javasolják, hogy az új évezredre vezessünk be egy új világranglistát.
– A rendezés kritikán aluli, az időrend csak azért van, hogy kinyomtassák. A 100 méteres síkfutás középdöntője pedig a versenybírók hibájából majdnem botrányba fulladt. A nemzetközi szövetség vezetői számon kérik a hiányosságokat?
– Természetesen, a napi egyeztetéseken mindent megbeszélünk. Persze előfordult, hogy az eredményhirdetést azért kellett elhalasztani, mert az egyik versenyző nem jelent meg. A kizárása után a pályán tiltakozó amerikai Jon Drummond ügye is lezárult, a tanács kizárta a botrányt okozó versenyzőt a világbajnokságról. Minden hasonló sportszerűtlen esettel kapcsolatban szigorúan fel kell lépnünk, mert az atlétika nem a botrányairól híres. Remélem, ez a jövőben is így lesz.
– A száguldó 80-as, 90-es évek után mintha a sportágban megállt volna az idő. Pedig az új évezredben szükség lenne az atlétika fejlődését segítő reformokra.
– Ez egy hosszú távú verseny, nem hiszem, ha nem tudom, hogy a sportág jó irányban halad. A nemzetközi szövetség fejlesztési programja is jelentős szerepet játszik abban, hogy az új évezredben a nemzetközi élmezőny egyre szélesebb lesz. Ezt bizonyította az idei ifjúsági világbajnokság is.
– Milyen szerepre számíthat a magyar atlétika?
– Nagyon jó, hogy két olyan világklasszis dobónk van, mint Annus Adrián és Fazekas Róbert. Az ő sikerüket ki kellene használni a sportág népszerűsítésére.
*
Tegnap a gerelyhajító Horváth Gergely 74,76 méterrel a kilencedik helyen végzett selejtezőcsoportjában, s amint várható volt, teljesítménye kevés volt a döntőhöz, az összesítésben a 19. helyen zárt. A nap döntője a férfi 200 m volt, az amerikai John Capel honfitársát Darvis Pattont egy századdal legyőzve lett világbajnok.
Eredmények. Férfiak. Rúd. Világbajnok: Giuseppe Gibilisco (olasz) 590. 200 m. Vb.: John Capel 20,30. Nők. 200 m. Vb: Kelli White (amerikai) 22,05. 400 m gát. Vb: Jana Pittman (ausztrál) 53,22. Kalapács. Vb: Ypsi Moreno (kubai) 73,33.