Az Európai Klímasemlegességi Megfigyelőközpont (ECNO), amely július 14-én tette közzé jelentését, arra figyelmeztet, hogy ez a pazarlási szint mélyebb eltérést tükröz a fogyasztói magatartás, a mezőgazdasági erőfeszítések és az uniós politika között – különösen a közös agrárpolitika (KAP) keretében nyújtott támogatások elosztásában, írja a Brussels Signal.
Vannak termelőink, akik alternatív modelleket próbálnak ki, a fogyasztók pedig jobb lehetőségeket keresnek, de a politikai ambíciók elmaradnak
– mondta Natalie Pelekh, az Európai Klímasemlegességi Megfigyelőközpont (ECNO) agrár-élelmiszeripari szakértője a Brussels Signalnak nyilatkozva július 11-én.
„Az EU politikája még mindig a tegnap élelmiszergazdaságára épül.”
Az ECNO július 14-én közzétett jelentése szerint az EU mezőgazdasági kiadásai a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében továbbra sincsenek szinkronban sem a fogyasztási szokások, sem a gazdálkodási gyakorlatok változásaival.
Az elemzés szerint a jelenlegi támogatási struktúrák továbbra is a magas kibocsátású állattenyésztést és a monokultúrás rendszereket részesítik előnyben, ahelyett, hogy a feltörekvő, alacsony hulladékkibocsátású, növényi alapú vagy diverzifikált modelleket támogatnák.
A jelentés megállapította, hogy az EU élelmiszer-pazarlásának 72 százaléka a fogyasztóktól származik, amely kategóriába háztartások, éttermek és vendéglátóipari szolgáltatások tartoztak. Az ECNO 132 milliárd euróra becsülte ennek az élelmiszerpazarlásnak az értékét, és kijelentette, hogy az élelmiszerrendszer üvegházhatású gázkibocsátásának 16 százalékát teszi ki. Míg az EU elkötelezte magát az élelmiszer-pazarlás csökkentése mellett, Pelekh szerint a szintek az elmúlt években nagyrészt változatlanok maradtak.
Az élelmiszer-pazarlás szintje továbbra is magas, sőt bizonyos mértékig stagnált – miközben az EU elkötelezte magát a csökkentése mellett, ezért mondjuk, hogy a trendek rossz irányba haladnak
– mondta. Robin Cuypers, a Leuveni Belga Egyetem viselkedési és közpolitikai kutatója elmondta, hogy még a jó szándékú cselekedeteknek is lehetnek nem szándékolt következményei. Rámutatott egy „erkölcsi engedélyezés” néven ismert jelenségre, ahol azok az egyének, akik egyetlen fenntartható intézkedést tesznek – például bioélelmiszereket vásárolnak vagy csökkentik a húsfogyasztást –, feljogosítva érezhetik magukat a többit elhanyagolni, például a pazarlás elkerülését.
A jó magaviselet egyfajta pszichológiai mentességként működhet
– mondta.
Amikor az emberek úgy érzik, hogy megtették a magukét, előfordul, hogy kevésbé figyelnek például az élelmiszer-pazarlásra.
Cuypers hozzátette, hogy az élelmiszer-pazarlás nagy része otthon történik, a szokásos viselkedési beavatkozásokon, például a termékmegjelenítésen vagy az élelmiszerek címkézésén túl. Elmondta, hogy a figyelemfelkeltő kampányok általában korlátozott hatással bírnak a célzott viselkedési beavatkozásokhoz képest.
A kormányok gyakran figyelemfelkeltő kampányokra támaszkodnak
– mondta.
A kutatások azonban azt mutatják, hogy ezek kevésbé hatékonyak, mint a viselkedési intézkedések a döntéshozatal során.
Az ECNO jelentése kiemelte a fogyasztói magatartás változásait is, különösen a húsfogyasztással kapcsolatban. Az elemzés szerint az EU marhahúsfogyasztása 2023-ban fejenként tíz kiló alá esett, ami gyorsabb csökkenést jelent, mint ahogy azt az éghajlati forgatókönyv-modellezés előre jelezte.
Németországban a Szövetségi Mezőgazdasági Információs Központ (BZL) több mint ötszázalékos visszaesést regisztrált a marha- és borjúhúsfogyasztásban 2023-ban, elérve a fejenkénti 8,9 kilót. Ez a szám a legalacsonyabb szint az 1991-es nyilvántartás kezdete óta, az ONG Clean Energy Wire jelentése szerint.
E változások ellenére a jelentés azzal érvelt, hogy a jelenlegi KAP-támogatások továbbra is az állattenyésztésen alapuló rendszereket részesítik előnyben. A jelentés szerint a támogatások kiegyensúlyozása lehetővé teheti a gazdálkodók számára a diverzifikációt, az alacsonyabb kibocsátású modellek alkalmazását és a változó piaci igényekhez való jobb alkalmazkodást.
Néhány kis- és közepes méretű gazdaság már alternatív megközelítéseket keresett, beleértve az agroökológiát, a növénytermesztés diverzifikálását és a növényi alapú fehérjét.
Az ECNO azonban figyelmeztetett, hogy strukturális támogatás nélkül az ilyen modellek gazdaságilag marginálisak maradnak. A csoport a közelgő Körforgásos Gazdaságról szóló törvényt is azonosította a hulladék csökkentésének lehetséges módjaként az élelmiszer-felesleg újraelosztása és a hulladék jobb szelektív szétválasztása révén.
A jelentés azonban megjegyezte, hogy bár a szelektív biohulladék-gyűjtés mostantól kötelező az egész EU-ban, több tagállam még nem vezette be, ami korlátozza a háztartási hulladékból származó értéknövelés lehetőségét.
Pelekh szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a körforgásos élelmiszerrendszerek kiépítése javíthatja az ellátási lánc ellenálló képességét, és csökkentheti az importált állati takarmányoktól és műtrágyáktól való függőséget.
Nem arról van szó, hogy megmondjuk az embereknek, mit egyenek
– mondta.
Arról van szó, hogy a politikát összehangoljuk a valós társadalmi trendekkel – és biztosítsuk, hogy az átmenet igazságos, gyors és jövőképes legyen.
Az Európai Bizottság várhatóan július 16-án terjesztette volna elő az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslatát. A KAP – az EU legnagyobb egyszeri kiadási tétele – várhatóan kiemelt helyen szerepelt volna.
Ugyanezen a napon a gazdák Brüsszelben tüntettek volna a javasolt költségvetési csökkentések és a mezőgazdasági finanszírozás szélesebb körű nemzeti „partnerségi” megállapodásokba való integrálásának terve ellen.
Borítókép: Az EU 58 milliárd tonna élelmiszert importál évente (Fotó: AFP)
