Építés helyett csak bővítés

L É T E S Í T M É N Y Budapest évtizedek óta vár egy korszerű, vízilabda-, úszó- és műugró-világverseny lebonyolítására is alkalmas vízi centrumra. Egy évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy a 2006-os Európa-bajnokságra ez megvalósulhat. A szép terv először átalakult, három részre osztódott, majd a Medgyessy-kormány hatékony gazdaságpolitikájának eredményeképpen elveszett, s csak a Hajós Alfréd sportuszodát bővítik ki.

A 2006-os úszó Európa-bajnoksággal kapcsolatos létesítményfejlesztés alakulása kitűnően jellemzi a jelenlegi sportvezetés munkáját: még mindig hátrafelé mutogat, miközben az egyetlen jelentős építési tervét sem tudja megvalósítani. A szomorú történet köztudomású: tavaly júliusban Gyurcsány Ferenc sportminiszter bejelentette, hogy egy nagyból három kicsi lesz, a 7,5 milliárd forintos uszodaberuházás helyett kibővítik a Hajós Alfréd uszodát, korszerűsítik a Spartacus Kőér utcai létesítményét, Lágymányoson pedig felépítenek egy, a Komjádinál nagyobb és korszerűbb uszodát. Ez a terv az év elején ismét módosult, a Draskovics takarékossági csomag egyik áldozata az uszodafejlesztés lett, amelynek idei költségét 1,8 milliárdról 400 millió forintra csökkentették. Ez azt jelenti, hogy a három tervből mindössze egy valósulhat meg, a Hajós Alfréd uszoda bővítése, amelynek a tervpályázatát már meghirdették. Görözdi Györgytől, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium miniszteri biztosától megtudtuk, hogy az előzetes terv ismét módosult. A Nemzeti Sportuszoda 50 méteres medencéjét ugyanis úgy akarták lebontani és 10 pályásra bővíteni, hogy az építkezés alatt a vízilabdázók és az úszók az addigra már elkészült 50 méteres medencét használhatták volna a Kőér utcai uszodában. A Spartacus műhelyének a korszerűsítése viszont anyagi okok miatt késik, ezért olyan megoldást kerestek, amely nem akadályozza a válogatottak felkészülését. Így jött a képbe az uszoda melletti állami tulajdonban lévő sportpálya, amelynek a Pénzügyminisztérium a vagyonkezelője, s amelyen jelenleg teniszpályák találhatók. Görözdi György elmondta, hogy a tárgyalások eredményesek voltak, a pénzügyi tárca ingyen lemond a teniszpályákról, amelyek helyén megépülhet a tízpályás, három méter mély, s így műúszásra is alkalmas medence. Ezer férőhelyes lelátó lesz a medence mellett, amely 5000 fős mobil lelátóval bővíthető. Ezenkívül elkészül egy szabadtéri műugrómedence és -torony is. A miniszteri biztos szerint ha minden az előzetes ütemterv szerint alakul, akkor már őszszel elkezdődhet az építkezés a szigeten, amelynek a költsége az indokolt műszaki fejlesztésekkel együtt 2,1 milliárd forint lehet.
Ha ez az újabb terv már nem változik és megvalósul, akkor bizonyára megfelelő létesítményben bonyolítják le az Európa-bajnokságot Budapesten. Sokkal jobban, mint a nálunk gazdagabb Ausztriában rendezett Eb-t 1995-ben, ahol egy bécsi strandon vetélkedtek Európa legjobbjai. Felmerül persze a kérdés, hogy érdemes-e egy kis kontinensbajnokságra – ahogyan Szécsi Tamás mesteredző nevezte az Eb-t – milliárdokat áldozni úgy, hogy a főváros uszodahelyzete ne javuljon lényegesen. Mert a budapesti Eb egyik haszna éppen az lehetett volna, ha végre felépül egy modern vízi centrum. Az állam a Hajós Alfréd uszoda rekonstrukciójára 1998 és 2000 között 2,5 milliárd forintot áldozott. Korszerűsítették az 1999-es budapesti öttusa-világbajnokságra, majd a 2001-es vízilabda Európa-bajnokságra is. Ha a 2,5 milliárdot összeadjuk a mostani 2,1 milliárddal, akkor a kapott összegből már valóban megépíthető lett volna jól megközelíthető helyen egy modern uszodaközpont Budapesten.