A sportlétesítmények államosítása után az elmúlt évtizedekben a minisztériumok, a szakszervezetek vagy az állam tartotta fenn a fővárosi egyesületek létesítményeit. Ez a finanszírozás némi változtatással a rendszerváltás után is fennmaradt, majd 2000-ben az összes állami sportvagyon üzemeltetésére létrehozták a Sportfolió Kft.-t. A jó elgondolás viszont rosszul sikerült, mert a nagy létszámú vezetés pazarlóan gazdálkodott, ráadásul az állami támogatás sem nőtt, hanem csökkent, s így a múlt évben már csődhelyzet alakult ki. A sportminisztérium ezt úgy akarja megoldani, hogy többek között az öt fővárosi klubtól – az Újpesttől, a Honvédtól, az MTK-tól, a Ferencvárostól és a Vasastól – a stadionok használatáért piaci értéket, azaz sok millió forintot kér.
Gyurcsány Ferenc a múlt heti sajtótájékoztatón megfenyegette a klubokat, ha nem kötnek új szerződést, s nem fizetnek, akkor kikapcsolják a villanyt, elzárják a vizet, tehát mindenféleképpen rákényszerítik az egyesületeket, hogy állják az üzemeltetés költségét. Az első áldozat – szerződésszegésért – az Újpest FC lett volna, amely viszont február 26-án kifizette tartozását. Az Újpest ügye azonban ezzel nem zárult le, mert a sportvezetés szerint nevetséges, hogy a 2002-ben, a kormányváltás előtt kötött szerződés szerint a klubnak mindössze évente ötmillió forintot kell fizetnie a létesítmények használatáért.
– Előtte még ennyit sem fizettünk – magyarázta Gyulay Zsolt, az Újpest Futball Club volt ügyvezető igazgatója. – Az Újpest a szerződést az állam képviselőjével, a Sportfolióval huszonöt évre kötötte. Tévedés az a beállítás, hogy az állam csak a profi labdarúgóklubot segíti, hiszen az első osztályú csapat mellett négyszáz utánpótláskorú gyerek és az egyesület tizenöt szakosztálya is használja a létesítményeket.
A 116 éves MTK labdarúgó-stadionja Brüll Alfréd tulajdona volt, az 1912-ben épített Hungária körúti létesítményt a háború után államosították. Az utóbbi években a kék-fehér klub létesítményei is Sportfoló Kht.-hoz kerültek, amely ebben az évben az üzemeltetésért hatvanmillió forintot kér.
– Először a múltat kell rendezni – mondta Fülöp Ferenc, az MTK Labdarúgó Kft. ügyvezetője. – A klub tulajdonosa 1997-ben és 1998-ban 130 millió forintot fordított az állami tulajdonú stadion felújítására. Ha ezt az összeget kamatostul viszszafizeti a Sportfolió, akkor tárgyalhatunk a jelenről és a jövőről. Mi olyan megállapodást szeretnénk, amely nem hozza lehetetlen anyagi helyzetbe az egyesületet. Jelenleg arra nincs lehetőségünk, hogy átvegyük a létesítmény üzemeltetését. Ráadásul a Hungária körúton a focipálya melletti területet már beépítették, így üzleti célra nem lehet hasznosítani. Nem értem, miért hirdetik azt, hogy igazságtalan a fővárosi klubok stadionjainak állami fenntartása, hiszen a vidéki csapatok az önkormányzat által fenntartott stadionokban játszanak.
A Ferencvárosnál boldog békeévekként emlegetik azt az időszakot, amikor a létesítmény kezelője a földművelési minisztérium (FM) volt. A Ferencváros 1991-ben 25 éves szerződést kötött az FM-mel, amelyben megállapodtak arról, hogy ingyen használhatják a sportlétesítményeket, a jegybevételek 25 százalékát viszont a fenntartó kapja meg. Négy éve az Üllői úti stadion is a Sportfolióhoz került.
– Mi tartjuk magunkat az 1991-ben megkötött szerződéshez, amely 2016-ig érvényes, s csak közös megegyezéssel bontható fel vagy módosítható – magyarázta Kácsor Attila, a Ferencváros Rt. gazdasági igazgatója. – A fővárosi egyesületek közül eddig is a Ferencváros fizetett a legtöbbet, tavaly például a bevételek huszonöt százalékát, körülbelül harminchatmillió forintot utaltunk át a Sportfoliónak.
A sportvezetés számítása szerint a Ferencváros létesítményeinek az üzemeltetése évi százmillió forintba kerül, ezért kevesli a 36 milliót, és új szerződést akar kötni.
– A tárgyalások elkezdődtek, s az egyesület hajlandó lenne átvállalni a létesítményeinek az üzemeltetését és fejlesztését, de ötven évre. Fél évszázad ugyanis az az időtartam, amelyre sikerülhet olyan befektetőt találni, amely képes úgy korszerűsíteni a stadiont, hogy megfeleljen az UEFA előírásainak. Az új szerződés feltétele lehet, hogy a Ferencváros hozzájárul a stadion melletti, Gyáli úti húszezer négyzetméteres ingatlan értékesítéséhez, amelyet a Sportfolió el akar adni.
A stadionokat használó klubok vezetőinek a véleményéből kiderül, hogy egyhamar nem születhet jó megoldás. Ez azért sem lehetséges, mert a sportvezetés olyan megoldást szorgalmaz, amelybe az ország sportjában meghatározó szerepet játszó egyesületek bele is halhatnak. Amikor Gyurcsány Ferenc és munkatársai összeadtak és kivontak, akkor ki kellett volna számítaniuk azt is, hogy a nemzet számára mi ér többet: az egyesületek létesítményeinek az üzemeltetése vagy például a kábítószer elleni propaganda.
vihar
Halló, itt Brüsszel
