A torna első csúcsrangadójára nem kellett sokáig várni, a B csoportban Anglia és Franciaország feszült egymásnak. A játékosok hetek óta szították a tüzet, nem múlt el nap üzenet vagy csipkelődés nélkül. Persze nem most kezdték, a sorsolás óta tartott a pszichikai hadviselés. Az Arsenal franciája, Vieira például bevallotta, amint kiderült, hogy az angolokkal kerültek egy csoportba, a klubcsapat edzései is más töltést kaptak. A Campbell–Henry párharcokról mindig az Eb-re asszociált, tudta, hogy júniusban ellenfélként néznek majd farkasszemet. De nem csupán Vieira érezhette ezt: a 23-as gall keretből kilencen játszanak a Premier League-ben, s közülük heten vasárnap pályára is léptek. Bővítve a történetet, Lizarazu és Hargreaves, akik a Bayern Münchenben szerepelnek együtt, vagyis kisebb klubháborút láthattunk Lisszabonban.
Szerencsére sportszerű keretek között. Az angolok 90 percen keresztül minden tekintetben felvették a versenyt a címvédő franciákkal. A 39. percben helyzet nélkül szereztek vezetést, Beckham tanári szabadrúgás-ívelését Lampard könyörtelenül Barthez hálójába fejelte. A második félidőben tovább növelhették volna az előnyt, ám Beckham 11-esét a franciák kapusa hárította. „Jól rúgtam a büntetőt – védte magát Beckham. – Barthez azonban kitalálta a gondolatomat.”
Az angolok úgy gondolták, hogy a Spice-boy hibáját követően nagyobb baj nem érheti őket. Tévedtek, ahogy Eriksson is. „Az utolsó tíz percben fegyelmezetten játszottunk, tartottuk az előnyün-ket – mondta az angol kapitány. – Nekem úgy tűnt, hogy a franciák kifogytak az ötletekből.” Eriksson arra azonban nem gondolt, hogy a cserecsatára a segítségükre siet. A 90. percben Heskey a saját 16-osához keveredett, s húsz méterre a kaputól egy teljesen ártatlan szituációban hátulról, ügyetlenül felborította Makelelét. A szabadrúgást Zidane a jobb sarokba tekerte, James mozdulni sem tudott. „Amikor azt hittük, nyertünk, a döntetlen nagyon elkeserítő eredmény volt – folytatta Eriksson. – Persze, a csalódás nagyobb lett, amikor vesztesen hagytuk el a játékteret.” Mert jött az újabb hiba. Heskey után Gerrardnál volt rövidzárlat, a saját térfelének közepéről félmagasan próbálta hazaemelni a labdát. James későn eszmélt, Henry közbelépett, s a kapus leterítette a csatárt. Jött Zidane, bevágta a büntetőt, Anglia három perc alatt a pokolra került. „Barthezé a dicsőség, ő tartott életben minket – mondta Zidane. – Szenvedtünk, és bevallom, meglepett, hogy győzni tudtunk.” Az angolok komoly árat fizettek Beckham elhibázott büntetője, Heskey buta faultja és Gerrard rossz passza miatt. Ennek ellenére Eriksson pozitívan értékelt. „Nyernünk kell Svájc és Horvátország ellen, s szerintem nyerni is fogunk. Nem szabad csüggednünk, remekül játszottunk a világ legjobb válogatottja ellen. Ha így folytatjuk, biztos vagyok abban, hogy a negyeddöntőbe jutunk.”
A Le Parisien lap remek képet festett a francia válogatottról. „Azt hittük, már mindent tudunk a csapatról. Most kiderült az is, hogy imádnak játszani az idegeinkkel, aztán átnyújtják az ajándékukat.” Az angol média Alfred Hitchcockot és a horrorfilmeket emlegette, Zidane-t egész egyszerűen csak kék gyilkosként aposztrofálták.
A horvát és a svájci drukkerek nem kaptak ajándékot, csupán az idegeikkel játszottak. A B csoport másik meccsén a két gárda küzdelmes, ám nívótlan kilencven percet hozott össze. A második félidőben déli szomszédaink tíz ember ellen játszhattak, de képtelenek voltak élni az előnnyel. Ennek megfelelően a svájci szövetségi kapitány, Köbi Kuhn volt elégedettebb a 0-0 után. „Vogel kiállítása nagy veszteséget jelentett, éppen ezért a döntetlen pozitív eredmény. Csapatom nagy lépést tett előre, óriási várakozással tekintek a következő két meccs elé.”
Kollégája, Otto Barics kedvetlen volt, miután saját gárdáját nem volt oka dicsérni, a svájciaknak udvarolt. „Nem lehetek elégedett a teljesítményünkkel, de azt elmondhatom, hogy nagyszerű csapat ellen játszottunk. A franciáknak és az angoloknak is nehéz dolguk lesz Svájc ellen.” S hogy milyen dolguk lesz a csapatával? Barics abba inkább nem merült bele. „Javulnunk kell, istennek hála, hogy nem kaptunk gólt.”
A meccseken kívül a huligánok is hírt szolgáltattak. Az UEFA figyelmeztette az angolokat: ha szurkolóik botrányt okoznak Portugáliában, akkor azonnal kizárják a csapatot. Nos, a drukkerek figyeltek erre, és odahaza balhéztak. Amíg a lisszaboni társaság szomorúan, ám viszonylag békésen (csak egy brit drukkert tartóztatott le a portugál rendőrség) vette tudomásul a franciáktól elszenvedett vereséget, addig az otthoniak törtek-zúztak. A Scotland Yard 83 nehézfiút vett őrizetbe. Dél-Londonban négyszáz feldühödött szurkoló csapott össze a rendőrökkel, az incidens során több rendőrautó megrongálódott. Bostonban is állt a bál, gyújtogattak, és kövekkel dobálták a rendőröket.
(Az Európa-bajnokság eredményeiről,
mai programjáról a 20. oldalon
olvashatnak.)
74 indok. Egy berlini lap rendhagyó beharangozót írt a mai német–holland meccs elé. „Íme, 74 indok, amiért csapatunk legyőzi a hollandokat.” A szám kapásból üzenetértékű, az 1974-es világbajnokságra utal, amikor az NSZK a döntőben 2-1-re verte a Johann Cruyff fémjelezte narancsmezes társaságot. Az a derbi a mai napig fájó pontot jelent a holland híveknek. Persze a 74 indok nagy része teljes sületlenség, a berlini lap szerint többek között azért nyernek a németek, mert nagyobb lyukak tátonganak a hollandok hátvédsorában, mint a sajátjaikban. De azt is írták, hogy a holland kávézókból különös szagok terjengenek, és Berlinben csak a hülyék hordanak fényes, narancsszínű trikót. Komolyra fordítva a szót, a német válogatott tagjai újfent a csapategységben bíznak. Oliver Kahn szerint a 2002-es világbajnokság előtt is csak kritika érte a válogatottat. „Ugyanez volt két éve is. Szerintem, ha minden játékosunk a legjobbját nyújtja, akkor bármi megtörténhet.” A hollandoknál akad egy kérdőjel, Clarence Seedorf játéka továbbra sem biztos. A középpályás szombaton és vasárnap is külön készült a többiektől, s egyelőre nem úgy tűnik, hogy Dick Advocaat kapitány számíthat rá.
Óvatos csehek. Habár a csehek az esélyesei a mai másik mérkőzésnek, Pavel Nedvedék mégsem írják le ellenfelüket, a lett válogatottat. „Óvatosnak kell lennünk – mondta Tomas Rosicky. – Számos meglepetés történt már. Ki gondolta volna, hogy a görögök legyőzik a portugálokat?” A csehek egyrészt szeretnék megismételni az 1996-os sikerüket, amikor a döntőig meneteltek, másrészt feledtetnék a négy évvel ezelőtti kisiklást. Akkor már csoportmeccsek után búcsúztak. „Azt hiszem, a németek elleni zárómeccs lesz a döntő ütközet” – vélekedett Karel Brucknek kapitány. A lettek egyébként szintén a görögök példáját tartják szem előtt, szeretnének hasonló meglepetést okozni. „Nem tartozunk a rutinos válogatottak közé – mondta a csapat gólvágója, Maris Verpakovskis. – De ha a csehek ellen jó eredményt érünk el, nagy lépést teszünk előre.” Alexander Starkovs szövetségi kapitány szerint csapata tanult a görögöktől. „Jól védekeztek és szerencséjük volt. Ugyanezt remélem én is.”
