Klasszisok és iskolások

S A K K Kevesebb mint két hónap van hátra, amíg Lékó Péter asztalhoz ül Vlagyimir Kramnyik ellen a klasszikus sakkvilágbajnoki döntőben. A brissagói csatáról értelemszerűen már most sok szó esik a sakkrajongók táborában, ám a finálé, a csúcsesemény mellett egyébként is van okuk a büszkeségre a magyar sakkozóknak.

Dortmundban, versennyel készül Lékó Péter a világbajnoki döntőre, amelynek kapcsán érdekesség, hogy kis túlzással az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt nem lehet nálunk a finálé. A pénzdíjat (egymillió svájci frank, a győztesé 600 ezer) ugyanis egy svájci dohánycég állja, márpedig az EU-ban tilos a dohányreklám. Igaz, az előzmények, a hosszas huzavona után már az is siker, hogy egyáltalán létrejött a meccs, lehetőséget biztosítva Lékónak arra, hogy sikere esetén a magyar sakkozók közül elsőként törjön az abszolút világelsőségre.
Nem túl szerencsés a brissagói finálé időpontja (szeptember 25.–október 18.), mert így Lékó Péter nem lehet ott a Palma de Mallorca-i sakkolimpián. Hiányozni fog a csapatból, ez bizonyos, ám Kállai Gábor nemzetközi nagymester, a szövetség szakmai igazgatója szerint, így is helytállnak majd a magyarok. Kállai egyébként állítja, hogy apró lépésekkel ugyan, de történelmet írnak mostanság a sakkozók Magyarországon.
„Több bizonyítékom is van rá – kezdi Kállai. – Először is Szegeden szobrot emeltek Maróczy Gézának, aki a mi sportágunkban az, mint mondjuk a futballban Puskás Öcsi. Szegedhez kapcsolódik még, hogy először játszhattak sakkozók múzeumban: a Móra Ferenc Múzeum adott otthont a magyar–lengyel női mérkőzésnek. Ha már a válogatottnál tartunk, hatvanöt esztendő elmúltával szeptember végén újra megmérkőzünk Németországgal. Végül Portisch Lajos jóvoltából is nagy megtiszteltetés ért bennünket, hiszen a Nemzet Sportolója lett, húsz olimpiai indulással, és ott remek szerepléssel, méltán.”
Az elitsakknál talán fontosabb, hogy egyre több vidéki város lett bástyája a sportágnak, a szakmai igazgató Nagykanizsát, Miskolcot, Szombathelyet, Paksot, Zalaegerszeget és Szegedet említi meg egy szuszra. S ott van a sakkoktatás, ami nagy lehetőség arra, hogy logikusan gondolkodó ifjak hagyják el az iskolát. „Jelenleg harminc iskolában tantárgy a sakk, kétszázharmincban pedig szakkör működik – magyarázza a szakmai igazgató. – Ez nyolcezer gyereket jelent. Ha sikerül bekerülnünk a Sport 21 utánpótlás-nevelő programba, három-négy esztendő alatt harmincezer lehet a létszám. Nagy álmunk, hogy a legjobb gyerekeknek egy központi sakkiskolát hozzunk létre. Hogy szükség van rá, arra bizonyíték a mostani dortmundi versenyen az ukrán Karjakin jó szereplése, ő ugyanis még csak tizennégy éves.”
A magyarok dicsérete ugyanakkor, hogy az International Herald Tribune az iskolai sakkról írva a volt sokszoros világelső Anatolij Karpov véleménye mellett a francia és a magyar módszert ismerteti. „A sakksikerek, így most Lékó példája a legfontosabbak – szerénykedik Kállai Gábor – a klasszisok hívják fel a figyelmet a játékra, nekünk csak szerveznünk kell, ami azért lényegesen egyszerűbb feladat.”