Véletlenek pedig nincsenek

L a b d a r ú g á s Fantasztikus sikerként könyveli el az UEFA a július elején véget ért Európa-bajnokságot, és okkal. Több mint 1,1 millió ember látta a mérkőzéseket a helyszínen, az átlagnézőszám 37 587 volt, a tizenhat csapat 77 gólt lőtt a 31 meccsen (az átlag: 2,48). A siker fényében aligha véletlen, hogy még mindig idézgetik a hozzáértők a különféle statisztikákat, hiába, ha jó a futball, az adatok, a számok is érdekesek.

Michel Platinit még remek produkcióval se lehet fölülmúlni. 1984-es rekordja (9 gól) most sem forgott veszélyben. Milan Baros mostani ötgólos királysága átlagos teljesítmény az Európa-bajnokságok történetében, ám az már különlegesség, hogy Portugáliában összesen 13-szor lőtt kapura, s csak 7-szer pontosan. Hétből öt (négy jobbal, egy ballal) nem akármilyen hatékonyság. Főként, ha tudjuk, hogy napjaink két legjobb európai csatára – Henry és Van Nistelrooy – 22-22-szer próbálkozott, a francia 11-szer, a holland 10-szer találta el a kaput. Van Nistelrooy négy, Henry két gólt könyvelhetett el. Szintén négy gólig jutott az angol Wayne Rooney, akinek gólérzékenysége legalább olyan jó mint Barosé, hiszen mindössze 7-szer lőtt kapura (6-szor el is találta).
Sokakat meglephet, hogy a legjobb támadók milyen pontosan passzolnak, Baros átadásainak 81 százaléka eljutott a társakig, Van Nistelrooy esetében 72, Rooneynál 69 ez a szám. Az már érthetőbb, hogy Baros és Van Nistelrooy ott van a lesre futottak élén is, nyolcszor állította meg őket a partjelző. A legtöbbet Hariszteasszal és Van Nistelrooyjal szemben szabálytalankodtak (14-14-szer), őket követi Vrizasz (12) és Baros (11). Baros a szabálytalanságokban is az élen járt, 17-szer fújtak ellene (megúszta egy sárga lappal).
Áttérve a középpályásokra, itt az FC Porto sztárjáé, Maniché a pálma, hat mérkőzésen 317 pontos passzt adott. Maniche-t egy másik portugál, Deco követi a sorban, nála 296 ez a szám. Keresztlabdával, beadással a cseh Poborsky kísérletezett a legtöbbször (68-szor, a meccsenkénti átlaga: 15), 24-szer pontosan. Beckham érthetően jobb ebben az összehasonlításban (36 kísérletből 18 sikeres), míg a portugálok szuperklasszisa, Figo nem lehet túl büszke az átlagára (64/13). A gólpasszokat nézve a cseh Poborsky volt a legjobb (4), de a holland Arjen Robben (3) is büszke lehet a teljesítményére, aki három gólpasszával második lett az „utolsó passzok” versenyében Poborsky mögött.
Nem véletlenül lett a torna (és a döntő) legjobb játékosa a görög Theodorosz Zagorakisz. A 32 éves középpályás csapata összes mérkőzését végigjátszotta. Kitűnően védekezett, 59-szer szerelt, a legtöbbször a mezőnyben. Nem véletlen, hogy ebben a sorban társai – Dellasz, Szeitaridisz, Kacuranisz – is az élen végeztek, hiszen a tornagyőztes görögök hat mecscsen mindössze négy gólt kaptak, a mérkőzésenkénti átlaguk: 0,6-os. Hasonló a mutatója három meccsen kapott két góllal Olaszországnak és Spanyolországnak, ám ők korán búcsúztak. A másik oldal pedig: a görögök mindössze 7 gólt lőttek az Eb-n (meccsenkénti átlag: 1,1), viszont „okosan” elosztották őket: kettőt a nyitómeccsen Portugáliának, aztán ötször egyet-egyet. Mondani sem kell, hogy mindig a legjobbkor.
A számok, az adatok ezúttal is alátámasztják az örök igazságot: véletlenek pedig nincsenek.