Gyurkovics nem alkut, igazságot akar

S ú l y e m e l é s Gyurkovics Ferenc eddig védekezett, mostantól azonban támad is. Már nemcsak azt hangoztatja, hogy Athénban nem követett el doppingvétséget, jogtalanul fosztották meg ezüstérmétől, hanem – igaz, egyelőre név nélkül – felelősöket is keres meghurcoltatásáért. Tegnap postázta véleményét és visszavonulásának okát tartalmazó levelét a Magyar Súlyemelő-szövetség címére.

Kezdjük az elején a doppinghistóriáját. Az első érthetetlen körülmény, hogy Athénban közvetlenül a versenye előtt is ellenőrizték, aminek az eredménye negatív volt, utána azonban pozitív mintát vettek öntől. Hogyan fordulhatott ez elő?
– Magam sem értem. Két nappal a versenyem előtt ellenőriztek utoljára, abban az évben már ötödször, s mindig negatív eredményt hozott a vizsgálat. Nincs az a doppingszer, főleg nem az oxandrolon, amely a súlyemelésben két nap alatt teljesítménynövelést jelentene, épeszű ember közvetlenül a dobogóra lépés előtt, még ha doppingolni is akar, nem szed be semmit. Ám nem csak erre alapozom, hogy tiszta mintát produkáltam. Athénban háromféle doppingellenőrzés is volt. Az egyik a sportági nemzetközi szövetség, az IWF, a másik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA, a harmadik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB irányításával. Tőlem Athénban előbb az IWF, majd a NOB illetékesei vettek mintát.
– Utóbbi csapat végezte volna rosszul a munkáját, szigorúbban fogalmazva: manipulált?
– Nem követtem el doppingvétséget, ezt könnyen lehetne bizonyí-tani, ha megvizsgálnák az Athénban a mai napig őrzött B mintát.
– Mi ennek az akadálya?
– NOB-határozat kellene hozzá, amire azonban nincs szándék.
– Először ön is más fórumon, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, a CAS előtt próbált érvényt szerezni igazának. Ám még ügyének tárgyalását sem írták ki. Miért nem?
– Erre nincs jogszerű magyarázat. Szeptember végén fordultam ügyvédhez, elindítottuk az eljárást. December 2-i dátummal értesítést kaptunk, hogy december 17-ig csatoljuk a hiányzó papírokat. Ennek eleget is tettünk, december 22-én a CAS mégis azt közölte velünk, a határidő túllépése miatt nem tűzik ki a tárgyalást. Ezek után azt tehettük volna, hogy svájci bíróság előtt megtámadjuk a CAS döntését, ehhez azonban ottani ügyvédet kellett volna fogadni, aminek durván kétmillió forint lett volna a költsége. Ha a bíróság igazat adott volna nekünk, a CAS kiírja a tárgyalást, valószínűleg helyben hagyva az athéni határozatot, ha ez ellen fellebbezni kívánnánk, az újabb kétmillió forint. Még mindig megvan a lehetőségünk arra, hogy ezt az utat járjuk, de egyelőre nem vágtunk bele.
– Idén májusban úgy tűnt, hogy le is záródik az ügye. Az IWF kiszabta önre a kétéves eltiltást, ami után ön úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi, s készül a visszatérésre. Mi okozta, okozza, hogy időről időre mindig fellángol a tűz az eset körül?
– A májusi eltiltásom sem zajlott ilyen simán. A tárgyalás előtt egy magas rangú sportvezető ajánlatát közvetítették felém, miszerint ha azt vallom, hogy potencianövelő szert szedtem, akkor enyhébb eltiltásra számíthatok, az IWF határozata ellenére lehetővé teszik, hogy induljak a pekingi olimpián, továbbá anyagi előnyöket helyeztek kilátásba az eltiltásom idejére is.
– Miért nem fogadta el az alkut?
– Az olimpia óta folyamatosan azt hangoztatom, hogy nem követtem el doppingvétséget. Arra készültem, hogy Pekingben bebizonyítsam, nem érdemtelenül lettem Athénban ezüstérmes. Ha ezek után magamra vállalom a potencianövelős dajkamesét, hiteltelenné váltam volna a szurkolóim, a hazám előtt.
– Úgy fogalmazott, hogy nem követett el doppingvétséget. Ez azt is jelenti, hogy nem doppingolt?
– Nem doppingoltam. Ha azt tettem volna, akkor nem lenne erkölcsi alapom a védekezésre.
– Mennyit vesztett azzal, hogy megfosztották az ezüstérmétől?
– Az olimpia előtt havonta 130 ezer forintot kaptam a Wesselényi- közalapítványtól, továbbá a klubomtól 100 ezret. Olimpiai ezüstérmesként a közalapítványtól valószínűleg a maximumra, 250 ezer forintra számíthattam volna, persze mellé a jutalomként járó 8 millióra, továbbá szponzori pénzekre, s majdan 35 éves kortól életjáradékra. A doppingvétség hírére már a tavaly augusztusi Wesselényi-pénzemet sem utalták el, s időközben a klubom is 50 ezer forintra mérsékelte a támogatásomat, amit, gondolom, hamarosan teljesen megvonnak.
– Bár a potencianövelős változat megdőlt, az ügy lecsengeni látszott. Komáromi Lajossal, a Magyar Súlyemelő-szövetség hét végén lemondott elnökével eredetileg miért akartak hétfőn sajtótájékoztatót tartani?
– Én nem akartam.
– Komáromi és korábbi edzője, Varga László is állítja, megállapodtak, kiállnak a nyilvánosság elé.
– Bizonyítékom van arra, hogy nem állapodtunk meg. Ők sem maguktól találták ki a sajtótájékoztatót. Ismét egy magas rangú sportvezető áll a háttérben. Ezen állításomat is tudom bizonyítani.
– Elárulja végre, ki az a magas rangú sportvezető?
– Még nem jött el az ideje.
– Ha biztos az igazában, akkor miért jelentette be a visszavonulását?
– Rémisztő, hogy milyen erők mozognak a háttérben. Hirtelen azok az emberek – a klubvezetőm, Komáromi Lajos és az edzőm, Varga László – is ellenem fordultak, akik eddig mellettem álltak. Nemcsak ők, én is kaptam fenyegetést: ne csodálkozzak, ha a következő elvégzendő doppingtesztem is pozitív lesz. Ez pedig nem tréfa. Örökös eltiltást vonna maga után, s megfosztana attól a célomtól, hogy Pekingben bebizonyítsam az igazamat.
– Mihez kezd súlyemelés nélkül?
– Folytatom a tanulmányaimat. Harmadéves vagyok a TF-en és idén jogi tanulmányokba is kezdtem. S reménykedem abban, hogy megváltozik a sportvezetés szelleme, mert akkor talán ismét lesz értelme, hogy versenyszerűen sportoljak.