Gáspár Tamás, a Magyar Birkózószövetség főtitkára mindenestre a közelmúltban egy optimista pillanatában azt találta nyilatkozni, hogy négy-öt érmet vár, és „ebben az arany is benne van”. Nos, ez már jó ideje benne van a válogatottunkban, mert legutóbb 1991-ben (!) örülhettünk vb-címnek, amit még Farkas Péter szerzett. Kötöttfogásban azóta hiába nyertünk három olimpiai aranyat (Farkas, Repka Attila, Majoros István), a vb-ken elbuktunk hét döntőt – Deák Bárdos Mihály egymaga négyet –, szabadfogásban pedig még a dobogó közelébe sem nagyon keveredtünk. Itt legutóbb 1989-ben szereztünk érmet, egy bronzot. Ám a hagyományok mégiscsak arra köteleznek bennünket, hogy a jövő héten jóval többre jussunk a tisztes helytállásnál, elvégre a világbajnokságok históriája 28 magyar aranyérmet jegyez, s az 1986-os budapesti vb-n kettőt is itthon tartottunk. Az egyiket éppen Gáspár a kötöttfogású 100 kg-ban, a másikat pedig a szakág jelenlegi irányítója, Komáromi Tibor 82 kg-ban.
Jelen helyzet szerint kötöttfogásban a tavaly olimpiai bajnokká avanzsált Majoros (55 kg) mellett, ahogy az utóbbi években, úgy most is Deák Bárdos (120) és a Sydneyben második helyezett Bárdosi Sándor (84) alkotja a csapat gerincét, de Füredy Leventének (66) is van érme világversenyről, a két évvel ezelőtti vb-ről bronza. Szabadfogású csapatunkban két Európa-bajnok is akad, mi több, Ritter Árpád (74) 2002-ben és 2003-ban egyaránt kontinensünk legjobbjának bizonyult, Bánkuti Zsolt (55) pedig 2001-ben Budapesten, a Körcsarnokban nyert Eb-t. Rajtuk kívül még Aubéli Ottó (120) állt Eb-dobogón, éppen idén, Várnában lett harmadik.
Itt egyébként a tavasszal ugyanúgy műsoron volt a kötött- és szabadfogás, valamint a női szakág, mint lesz a jövő héten nálunk, s részünkről elmaradt a nagy alakítás. Mert Aubéli említett bronza volt az egyetlen megszerzett érmünk. Igaz, hogy Majoros az Eb-t kihagyta, Ritter pedig egy súlycsoporttal feljebb lett 7. Kötöttfogásban Bárdosi 5. helye volt a legjobb eredményünk, Deák Bárdos 7. lett, a többiek pedig még hátrébb zártak, ami azért a vb előtt ad némi okot az aggodalomra. Mint ahogy válogatottunk három oszlopos tagjának (Majoros, Bárdosi, Ritter) már említett egészségügyi kálváriája is, de a kollektív bizakodást megerősítve még egyszer rögzítsük a hivatalos álláspontot, hogy azért nem olyan nagy a baj.
És azt se hallgassuk el, hogy a válogatottban akad néhány titkos éremesélyes is, mint például a kötöttfogású 96 kg-ban induló Virág Lajos, aki idén a nemzetközi versenyeken elég tisztességesen végigverte a mezőnyt, hogy mást ne mondjunk, a Román Nagydíj döntőjében a kétszeres olimpiai bajnok török Yerlikayát intézte el. A hozzáértők szerint szabadfogásban Wöller Gergő (60) és Hatos Gábor (66) robbanhat be az elitbe, a néhány éve létjogosultságot nyert női szakágban pedig talán Sastin Marianna lehet az, aki itt megszerzi az első világversenyes érmünket. A sok bizonytalansági tényező mellett egy biztos: az olimpia után szinte követhetetlen szabályváltozások a legutóbbi csavarral számunkra kedvező fordulatot vettek azáltal, hogy kötöttfogásban eltörölték az általunk sokszorosan elátkozott kapaszkodást. Hétfőtől egy héten át persze így rettenetesen kell majd „kapaszkodni”.
A magyar csapat. Kötöttfogás: Majoros István (55), Kliment László (60), Füredy Levente (66), Horváth András (74), Bárdosi Sándor (84), Virág Lajos (96), Deák Bárdos Mihály (120); szabadfogás: Bánkuti Zsolt (55 kg), Wöller Gergő (60), Hatos Gábor (66), Ritter Árpád (74), Kiss Tamás (84), Kiss Gergő (96), Aubéli Ottó (120); nők: Vadász-Ember Andrea (48), Szabó Emese (51), Godó Kitti (55), Sastin Marianna (59), Szerencse Mónika (63), Soós Rita (67), Lenkó Petra (72).