Már a térde és a lelke sem sajog

Azt ugyan nem állíthatjuk, hogy a semmiből előtűnve, de Virág Lajos másfél hete kétségkívül váratlan magabiztossággal robogott át a budapesti birkózó-vb kötöttfogású, 96 kg-os mezőnyén a Papp László-sportarénában. Az már örök rejtély marad, a döntőben mire jutott volna a kétszeres olimpiai bajnok török Yerlikayával, ha a mérkőzés első szakaszában nem roppan meg a térde. Ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy a vb-ezüst megszerzése is komoly tett volt.

Természetesen Virág Lajosnak a két évvel ezelőtti párizsi vébén, valamint az athéni olimpián elért kilencedik helyezése sem lebecsülendő, de ilyen eredményekkel azért mégse lehet képbe kerülni. A Vasas SC–Egri VSE kettős igazolású versenyzője persze így is kiemelkedett a válogatottból. Van diplomája vendéglátó-ipari főiskoláról, elhelyezkedhetne közgazdászként és közgazdásztanárként is, és jelenleg két államvizsga előtt áll: a Pécsi Tudományegyetemen vállalatfinanszírozási, a Corvinus Egyetemen pedig településfejlesztési szakon. S mivel egy elhúzódó tárgyalás után értük utol, az első kérdés kínálta magát:
– Éppen munka közben zavarjuk, mert már hasznosítja valamelyik diplomáját?
– Még nem, ez csak egy előzetes megbeszélés volt, de nem tagadom, hogy a jövőbeli terveim is szóba kerültek.
– Tegyük fel, egy komoly cégnél azzal fogadják, hogy Virág úr, éppen önre lenne szükségünk, adnánk havi nettó félmilliót, de a birkózást felejtse el, mert sok munkája lesz. Mit válaszolna?
– Valószínűleg azt, hogy egy évig jegeljük a témát, mert most semmiképpen nem szeretnék kiszállni a birkózásból.
– Nem akarja jegelni a témát esetleg 2008-ig?
– Ha úgy vesszük, a pekingi olimpia valóban nincs is olyan nagyon messze, másrészt addig még rengeteg minden történhet. Majd meglátjuk… Az persze tény, hogy a vb-ezüst nagy lökést jelent a folytatáshoz.
– Bevallom, azzal a kérdéssel akartam kezdeni a beszélgetést, hogy a térde vagy a lelke fáj jobban. Vagy már begyógyultak a döntőben kapott sebek?
– Köszönöm szépen, ez is, az is gyógyulgat. Szerencsére egyiket sem érte komolyabb sérülés. Aznap persze mindkettő nagyon fájt…
– No igen, a döntő után, amely során megroppant a térde, meglehetősen csalódottnak tűnt.
– Valóban az voltam, mert bíztam benne, hogy megverhetem a török srácot. Két hónappal ezelőtt sikerült, és a hazai közönség előtt szerettem volna bebizonyítani, hogy az a győzelem nem csak véletlen volt, és képes vagyok megnyerni a vb-t. Sajnos a sérülésem után erre már nem volt esélyem.
– Azért ez a török „srác”, Hamza Yerlikaya amúgy kétszeres olimpiai bajnok, aki 17 évesen Farkas Péter legyőzhetetlenségi mítoszát megtörve nyerte az első vb-aranyát, majd az 1996-os budapesti Eb döntőjében is megverte Farkast, a sydneyi olimpián pedig Bárdosi Sándort ütötte el az aranytól. Szóval ha valakitől, tőle nem szégyen kikapni, nekünk pedig megszokássá válik.
– Persze hogy ki lehet kapni tőle, de amikor feljön a szőnyegre, mégiscsak egy ugyanolyan ember áll velem szemben, aki egyáltalán nem verhetetlen. Amikor a brassói nemzetközi verseny döntőjében sikerült legyőznöm, ez világossá vált számomra. Mert egy ilyen nagy klasszisnak, mint neki, minden mérkőzés presztízs, ő már nem teheti meg, hogy egy meccset is félvállról vegyen. Meggyőződésem, hogy amikor nyertem ellene, akkor is a legjobbját nyújtotta, ám mégis sikerült föléje kerekednem.
– Ezek szerint Brassóban végre sikerült helyre tennie az önbizalmát. Bár a vb előtti esélylatolgatások során így is gyakran hallottuk, hogy Virág Lajos titkos esélyes, de ezt előtte feltétlenül titokban kell tartani.
– Tény, az előző évek világversenyei alapján sokan mondták, hogy hiába van bennem a nagy eredmény, bennem is marad, mert a tét görcsössé tesz. De ez szerintem nem így van. Eddig egyszerűen azért nem sikerült kiugrót produkálnom, mert még nem volt meg a kellő tapasztalatom. Igazából ebben az évben váltam érett birkózóvá. Már megvan a rutinom is, tudom, hogy ki ellen milyen taktikával kell fellépni, az önbizalmammal pedig a vb-n igazán nem volt gond. S nem maradt el az eredmény sem.
– Azt, hogy a vb-ezüst nem a véletlen műve, mutatja, hogy a már említett brassói nemzetközi verseny mellett megnyerte a magyar és a lengyel nagydíjat is. Persze azt se hallgassuk el, hogy a fordított emelés előtérbe kerülésével, amelynek a specialistája, a szabályokat szinte önre szabták.
– Ez így van, szoktam is mondani, hogy beszéltem Raphael Martinetti úrral, a nemzetközi szövetség elnökével, és én intéztem a szabályokat. Sajnos a zuhanyhíradó szerint megint módosítanak rajtuk, de bízom benne, hogy nagy változások nem lesznek.