Mégis, kinek az érdeke?

A Nemzeti Sporthivatal (NSH) és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), többször konzultálva az FTC vezetőivel, úgy döntött, hogy az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében fekvő 6 plusz 2 hektáros ingatlan vagyonkezelői jogát nyílt pályázaton értékesíti. A klub haladékot kapott továbbá az OTP Banktól felvett 238 millió forintos hitel visszafizetésére, így a fentiek alapján leszögezhetjük: a Fradi időt nyert. Igaz, életet még nem feltétlenül.

A 6, illetve 2 hektáros terület vagyonkezelői jogát 49 évre pályáztatják meg, de előnyt élvez az a jelentkező, aki mindkét terület iránt érdeklődik, és szem előtt tartja az FTC sportszakmai érdekeit. Azaz vállalja egy új, minimum 15 ezer néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion és új birkózócsarnok építését, valamint a kiszolgálóhelyiségek, öltözők teljes felújítását. Ha a pályázat eredménytelenül zárul, az FTC lemond az Üllői úti ingatlanok még 11 évig érvényben lévő ingyenes használati jogáról, a 2 hektáros ingatlant a KVI értékesíti, a 6 hektáros telek vagyonkezelői jogát pedig térítésmentesen a Ferencvárosi Torna Club kapja meg.
Furulyás János, az FTC elnöke tegnap úgy fogalmazott, közel hatszáz napja várt a fenti egyezségre, amelyet kompromisszumos megoldásként minősített, méltatásképpen pedig hozzátette: a pályázat nyertese által fizetendő pénzből a klub tíz szakosztálya meg fog élni, így az a jövőt jelenti a Ferencváros számára. Csakhogy ez a jövő rövid távon is ingatagnak tűnik – jegyezzük meg már mi –, hiszen a hazai magántőke sportban betöltött közelmútbeli szerepét ismerve valószínűnek látszik, hogy komoly érdeklődés az üzleti célokra is remekül hasznosítható két hektár iránt nyilvánul majd meg, így a Ferencváros számára az a valószínű végeredmény, hogy – leginkább nyertes pályázat híján – hozzájut a fennmaradó 6 hektárhoz, de nem többhöz. Kérdés, mire megy vele, honnan és hogyan realizál belőle elegendő bevételt? Furulyás állítja, hogy a befektetőjelöltek szándéknyilatkozatai a birtokában vannak, a 6 hektár iránt is mutatkozik kereslet, a számok ráadásul harmonizálnak az NSH, illetve a KVI által kalkuláltakkal.
Szerintünk ez túlságosan optimista forgatókönyv, de a hosszabb távú rendezést megelőzően amúgy is orvoslásra vár egy akut probléma: az OTP Banknak október 31-ig kell, illetve már csak kellett volna visszafizetni a 238 millió forintos hitelt, ám a pénzintézet erre november végéig haladékot adott. Csakhogy a pályázat végeredményének kihirdetése legjobb esetben december közepére várható, és ha addig bárki is Fradi-részvényt vesz – Furulyás ezt látja a fő forráslehetőségnek –, azt csak azért teszi, mert az átmeneti helyzetben messze áron alul juthat hozzá. Ábrahám Attila államtitkár, az NSH elnöke e felvetésünkre azt válaszolta, lévén gyakorlatilag az állam a kezes, két-három hétig még biztosan tolható a határidő, ám a végtelenségig már nem, mert ezzel sérülne az esélyegyenlőség alapelve.
Ekkor megkérdeztük: valóban azonos mércével kell-e mérni a Ferencvárost mondjuk a Mázaszászvári SE-vel? Vajon miért tette meg a függetlenné vált horvát állam, hogy emblematikus sportklubját, a Dinamo Zagrebet átmenetileg Croatia Zagrebre keresztelte át, mondván, az egyesület nemzeti érték, meg kell menteni? És Csehszlovákia kettészakadása után a cseh központi vezetés miért sorakozott fel a Sparta és a Slavia Praha mögött? Ha megnézzük, hol tart ma a cseh és a horvát, illetve a magyar labdarúgás, biztos, hogy az ő logikájuk a torz, és az itteni a helyes? Ábrahám Attila úgy felelt, a Ferencváros is értéke a magyar sportnak, így az állami sportirányításnak is, de az a modell vállalhatatlan, amely egy-két kivételezettet kiemel. „Teljes joggal jöhetne holnap a Debrecen, hogy ő a bajnok, tartsuk el a futballklubot és a stadiont” – érvelt az államtitkár, majd mindkét fél abban a kifejezett reményben zárta a tegnapi sajtótájékoztatót, hogy a megállapodással megtörtént a döntő előrelépés.
Mivel a Ferencváros kapcsán másfél éve nem teszünk egyebet, mint a virtuális és nyilatkozatokban lefestett valóságot vetjük össze az általunk tapasztaltakkal, újabb másfél hónapon át még követhetjük ezt a metódust. Minket nem szorít különösebben az idő.