Ismét aranyesélyes a német matuzsálem

S z á n k ó

A német küldöttség merész céllal vág neki a torinói téli olimpiának: meg szeretné nyerni a nemzetek pontversenyét. A sikeres szereplés egyik előfeltétele a bizakodó légkör, a remélt jó hangulat kialakítására pedig aligha kínálkozik alkalmasabb személy, mint a delegáció legidősebb tagja, a harminckilenc esztendős szánkóversenyző, Georg Hackl.
A jéglabirintusok „rókájának” tartott sportoló – kivételes karrierjének utolsó állomása előtt – máris elkönyvelhet egy nagy győzelmet, ha sikerül túltennie magát felkészülése számos akadályán, mintapéldáját szolgáltatva az akaratnak, a céltudatosságnak, az optimizmusnak. A megbízhatóságáról híres háromszoros aranyérmes (1992, 1994, 1998) ugyanis gyötrelmes hónapokra tekinthet vissza: porckorong-operáció, ideggyulladás a jobb karjában, leromlott fizikai állapot, edzéshátrány, fertőzéses influenza, kórház, válás a feleségétől. A „hackeldzsordzs” néven fogalommá vált versenyző saját bevallása szerint még egy söröskorsót sem tudott volna felemelni, ami bajor férfi számára szégyen, a berchtesgadeni hegycsúcsok szülöttjének viszont egyenesen tragédia.
Reményt és bátorságot csak abból meríthetett, hogy vezetőedzője bizalmát a legkritikusabb pillanatokban is élvezte, amit bravúros fellépéssel hálált meg. A festői Königssee közelében fekvő jégcsatorna nyújtotta az utolsó lehetőséget, hogy kiharcolja az olimpiai részvételi jogot, hiszen a Világkupa-verseny első futamában csak nyolcadik lett, a másodikban azonban teljes tudását és tapasztalatát bevetve a leggyorsabbnak bizonyult, így feltornázta magát a harmadik helyre, és megváltotta a torinói jegyet.
„Rádöbbentem, valójában még mindig mire vagyok képes!” – ismételte meg, megerősítve előzetes bejelentését, hogy lemond a részvételről, ha nincs esélye dobogós helyezésre. Sok pályán valószínűleg nem is lenne, mert rajtideje gyengébb, mint az ellenfeleké, és ez a minimális lemaradás már-már ledolgozhatatlan. Torinóban azonban más a helyzet: az ultramodern jégkanális rövid, meredek lejtővel indul, gyorsan lendületbe hozva a szánkókat, Hackl így lépést tud tartani a konkurenciával. A továbbiak során pedig már a szánkó korcsolyáinak minősége, a kormányzás tudománya, az ideális vonalvezetés, az aerodinamikai lehetőségek kihasználása dönthet, és Hackl is erre épít: „A hosszú olimpiai pálya nekem kedvez, lehetőséget nyújt arra, hogy a rajt esetleges hátrányát behozzam!” – latolgatja esélyeit a háromszoros olimpiai bajnok, akinek jelenléte megnyugtatóan hat a fiatalokra is.
A női gyorskorcsolyázás sztárjai közé tartozó Friesinger szerint Hackl lendületet adhat az egész német gárdának, a Torinó után viszszavonuló Hackl örökösének számító türingiai Möller pedig azt mondja: „Ő a mérce! Őt figyelve sokkal könnyebb számunkra saját teljesítményünk megítélése, besorolása. A tőle ellesett apróságok akár aranyat is hozhatnak nekünk, fiataloknak!” A „róka” pedig abban bízik, hogy beválasztják majd a NOB sportolói bizottságába, ahol a sport értékeit adhatná tovább a következő generáció tagjainak.