Koszos mérleg a hercegségiek ellen (+ Videók)

Eddig összesen két, homlokegyenest eltérő mérkőzést játszott a magyar labdarúgó-válogatott Liechtenstein ellen, mindkettőt bő 11 esztendővel ezelőtt. Bár ne így lett volna...

Kezdjük az elejénél is korábban. Az Ausztria és Svájc közé pottyant hercegség legjobb labdarúgói válogatott szinten 1982-ben játszották első hivatalos mérkőzésüket (éppen a nyugati szomszéd ellen 1–0-s vereség). A FIFA világranglistáján 1993 augusztusában a 158. helyen kezdtek, mi akkor a 42. helyen álltunk. Egyik vb- és Eb-selejtezősorozat váltotta a másikat, mígnem a 2000-es belga–holland kontinenstorna selejtezőcsoportjában, Bicskei Bertalan kapitánykodása idején egy csoportba kerültünk velük, valamint Szlovákiával, Romániával, Azerbajdzsánnal és Portugáliával.

Jött az a március 27-i nap, és az Üllői úton Sebők Vilmos mesterhármasának is köszönhetően átgázoltunk a kékeken – a gólok sorát Sebők József nyitotta a 17. percben Fehér Miklós gólpassza után, majd Illés Béla is betalált. A korszakra oly jellemző módon Dombi Tibor csereként beállva tizenegyest harcolt ki. Tekintse meg az 5–0-s diadal találatait!

Rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy a nyár ennyire leolvasztja a két csapat közti különbséget, noha voltak intő jelek. A szlovákiai 0–0 még elfogadható eredménynek számított, ahogy egy ország ünnepelte Hrutka János David Seamannek lőtt szabadrúgásgólját is a Népstadionban, de aztán jött a románok elleni 0–2, Szlovákia ellen egy 1–0-s hazai vereség, és a hatalmas blamázs: Magyarország–Moldova 1–1. Ilyen előjelekkel utaztunk Liechtensteinbe, ahol hangulattalan, gyalázatos színvonalú találkozón, 1700 vaduzi néző előtt még csak gól sem esett, hiába kezdtünk öt támadó szellemű játékossal (Illés Béla, Dombi Tibor, Fehér Miklós, Horváth Ferenc, Egressy Gábor).

Ha már Albert Flórián emlékére játszanak Geráék, inkább az előbbi – a ma már Albert Stadionnak nevezett intézményben elért – eredményt illene megismételni.