Unikum a világ könyvpiacán – Hogyan válasszak sportágat?

Az újabb kiadás 18-cal több, 113 „tételt” tartalmaz, s immár a könyvesboltokban is kapható, így nemcsak az iskolákhoz, könyvtárakhoz, sportintézményekhez, önkormányzatokhoz juthat el, hanem otthon a karácsonyfa alá is.

Többek között Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára, egykori olimpiai bajnok úszó, Molnár Zoltán, a MOB főtitkára, Szabó Tamás, a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója és Magyar Zoltán, a hazai tornaszövetség elnöke, kétszeres ötkarikás bajnok is megtisztelte jelentétével a Hogyan válasszak sportágat? című kötet második kiadását bejelentő sajtóeseményt. Ez már plasztikusan jelzi is a mű jelentőségét, amely tavaly áprilisban 1400 példányban, 95 sportágat felölelve került ki a nyomdából.

Az újabb kiadás 18-cal több, 113 „tételt” tartalmaz, s immár a könyvesboltokban is kapható, így nemcsak az iskolákhoz, könyvtárakhoz, sportintézményekhez, önkormányzatokhoz juthat el, hanem otthon a karácsonyfa alá is. Kocsis András Sándor, a Kossuth könyvkiadó elnök-vezérigazgatója szerint nemzetközi tapasztalatai alapján nincs még egy ilyen jellegű összefoglaló mű a világ könyvpiacán.

Nagy János ötletgazda és szerkesztő sem akárki, 1993-ban Isztambulban Eb-ezüstérmet szerzett a szabadfogású birkózók 74 kilós súlycsoportjában, előtte hetedikként végzett az 1992-es barcelonai olimpián. Érdeklődésünkre így mesélt „küldetéséről”:

– Nekem annak idején sikerült megtalálnom a sportágamat, amely számomra a legjobb és a legszebb, de azóta rengetegszer szembesültem a konkrét kérdéssel: hogyan válasszak, válasszunk sportágat? Rengeteg munkába telt az ötlettől eljutni a megvalósításig, nagyon sokan segítettek, külön köszönet a kenus Kozmann Györgynek és a pólós Molnár Tamásnak. Először természetszerűleg a birkózó sportfejezet készült el, ennek mintájára pedig a többi. A nyárig eljutott a könyv az ország négyszáz iskolájába, Budapesten tizenhárom kerületi önkormányzathoz, s most a Kossuth könyvkiadónak hála, a boltokba is, immár lexikonként.

– Önnek a sportolása kezdetekor könyv nélkül is sikerült jól választani, de kevésbé eredményes testvérei is jól választottak, hogy szintén birkóztak, vagy nekik a kötet alapján mást ajánlana?

– Szerintem ők is örömüket lelték a szőnyegen, s ez a könyv azokat is megszólítja, akik már űznek valamit, akik még keresgélnek, vagy akik eddig nem akartak sportolni, de most, elolvasván e könyv néhány passzusát, lenne kedvük. Az a célunk, hogy jövő májusig eljussunk az ország minden iskolájába.

– Lehet ezt a kötetet még bővíteni?

– Természetesen, olyannyira, hogy terveink között szerepel, hogy külön kiadványt adunk ki arról, hogyan válasszunk harcművészeteket, küzdősportot, illetve hogyan válasszunk parasportot. Előbbi kapcsán magam sem tudtam, hogy több mint ezer harcművészeti ág él világszerte, utóbbi pedig a testi-szellemi fogyatékos gyermekeknek segíthet megtalálni a mozgás, a sport örömét.

– Ez a kötet vagy az egykori Eb-ezüstérem a nagyobb eredmény az Ön számára?

– Van hasonlóság, mindkettőhöz sok munka kellett, s közben rengeteg örömet okozott. A könyv kiadásával visszatérhettem a sport közegébe, ez számomra nagyon fontos volt.