Az egyes szám bűvöletében

„Az elmúlt év során sokszor úgy éreztem, itt a vége.”

A tavalyi Australian Open mellett három további Grand Slam-versenyt nyert (US Open: 2005, 2009, 2010) teniszezőnő páratlan népszerűségnek örvend, amit leginkább annak köszönhet, hogy 2007 májusi visszavonulását és kislánya 2008 februári születését követően ismét ütőt ragadott, s két felvezető tornát követően 2009 szeptemberében óriási meglepetésre győzött a US Openen. Most ismét hosszabb kihagyás után tért vissza, hiszen az elmúlt 8 hónapban többek között a bokája, a válla és a csuklója is megsérült, s emiatt sem Wimbledonban, sem a US Openen nem indult.

Múlt héten, a Brisbane-ban rendezett tornán játszott újra, a Daniela Hantuchova elleni elődöntőt azonban csípősérülés miatt feladta. Ám Clijsters állítja, a visszalépés csak elővigyázatosságból történt, s ez is mutatja, mennyire készül az Australian Openre. „Fizikálisan erősebbnek érzem magam, mint valaha. Itt az idő, hogy újra nagy tornán játsszak” – mondja.

Utolsó Australian Openje előtt állva Clijsters arra is visszaemlékezett, hogy a napokban volt három éve, amikor édesapja, a korábbi belga válogatott labdarúgó rákban meghalt. „Minden nap gondolok rá, ám főleg a boldog pillanatokra emlékezem, vagy akkor jut eszembe, amikor lányommal, Jadával vagyok. Természetesen mélyen érint, amikor az évforduló kapcsán sokan emlegetik, de nekem az év minden napján erőt ad. Akkor derült ki, hogy beteg, amikor hét hónapos terhes voltam. Nehéz volt úgy átélni a szüléssel járó boldog pillanatokat, hogy tudtam, lányom nagypapája kórházban fekszik. Apám halála fájdalmas volt, de engem erősebbé tett, s másképp tekintek azóta az életre.”

A jelenleg a világranglista 12. helyén álló teniszezőnő azt is elmondta, édesapjával sokféleképpen kötődtek az 1-es számhoz, s ez halála után is jelentkezett. „A 2009-es US Open során történt, hogy egyik éjszaka felriadtam, s az órámon ez állt: 1:11. Aztán a nyolcaddöntőben a Venus Williams elleni utolsó szettben 15-40-re álltam, amikor egy hibás szervám után rápillantottam a táblára, ami azt mutatta, hogy 111 km/h-val szállt a labda. Ezután megnyugodtam, s meg is nyertem a mérkőzést.” Később volt, hogy egy szintén édesapjához kötődő, érzékeny pillanatban látta meg az előtte lévő autó rendszámán kirajzolódni édesapja nevét: LEY.

A jövő héten kezdődő Australian Openhez különös kapcsolat fűzi. Clijsters a 2000-es viadal ideje alatt ismerkedett meg az ausztrál teniszezővel, Lleyton Hewitt-tal, akivel el is jegyezték egymást, ám később mégis szakítottak. „Azért is jelentett nekem olyan sokat a tavalyi melbourne-i győzelem, mert ilyen sokkal Lleytonnal való kapcsolatom után is »Aussie Kim«-nek szólítottak, mintha ausztrálként nyertem volna.”

És hogy meddig láthatjuk még a pályán? „Nagyon szeretnék még egyszer jól teljesíteni Melbourne-ben, álmom, hogy megnyerjem a wimbledoni versenyt, s hogy játszhassak a londoni olimpián. És persze még egy US Open szintén sokat jelentene. Ám az utóbbi hónapokban megtanultam, hogy ne várjak, tervezzek semmit, így is boldog vagyok, hogy lehetett egy második karrierem. Édesapám is azt mondaná, erre emlékezzek elsősorban.”