A magyar bombák sem süllyesztették el az amerikaiakat

Női vízilabda válogatottunk végig tapadt jóval esélyesebb amerikai ellenfelére, és bár megcibáltuk az oroszlán bajszát, egyetlen találattal kikaptunk első csoportmeccsünkön.

Talán nem túl meglepő, éppen négy esztendővel ezelőtt játszott utoljára olimpiai meccset a magyar női vízilabda válogatott. Pekingben nem volt szerencsénk, a bronzmeccsen Ausztrália egyetlen góllal múlta felül Godova Gábor gárdáját. A tavalyi sanghaji vébén már új vezetéssel végeztünk a kilencedik helyen, a szárnyait bontogató fiatal gárda azonban az idei eindhoveni Európa-bajnokságon megmutatta erejét, és elhozta a bronzérmet. 

A Merész-válogatott hatalmas bravúrral jutott ki Londonba, a selejtezőben a vb-3. Oroszországot és a spanyolokat is két vállra fektette. A szövetségi kapitány fiatal, csekély tapasztalattal bíró játékosokat (Bolonyai, Czigány, Keszthelyi) tűzdelt a rutinos idősek közé (Takács, Drávucz), mely elegy – úgy tűnik – sikeres csapattá kovácsolta a magyar válogatottat. Fontos tény, hogy, miképpen Merész András is említette az olimpia előtt: ezek a lányok nem csupán pólózni tudnak, de nagyon szeretik egymást, ami sokat lendíthet a csapat játékán. Bolonyaiék előzetes nyilatkozataiból kiderült, ők az olimpiai aranyéremért keltek át a Brit-szigetekre. 

Nyomasztó amerikai fölény

17-8-ra, 14-8-ra is verték az amerikaiak a magyar válogatottat a londoni játékok előtt néhány nappal, így a tengerentúliak egyértelmű esélyesként várhatták a nyitómeccset. 

A fehér sapkás magyar csapat hozta el a labdát az első ráúszásnál, a nyitó gólt azonban az olimpiai ezüstérmes USA szerezte, Bolonyait átejtették. Nem sokáig nézhettük az ellen hátát: Bujka Barbara előnyben pattintott gyönyörűen Betsey Armstrong mellett a kapuba. A következő emberelőnyben már hárítani tudott, a másik oldalon Bolonyai mutatott be szép védést. 

 

A nyomokban férfiakra emlékeztető amerikaiakkal úszásban nem tudtuk felvenni a versenyt, többször is lekontráztak bennünket, és elhúztak 3-1-re. 

Gólszüret

Tóth Ildikó odaát elképesztő labdát kapott, 5 méterest érően tudták csak elsüllyeszteni. Drávucz annyira felhúzta magát Armstrong nagyszerű védésén, hogy kíméletlenül bevágta a Mikasát a tengerentúliak hálójába. Bolonyai Flóra hátán pont úgy feszültek az izmok, hogy onnan a kapufára pattant a labda, maradt a 2-4, támadásban viszont nem volt szerencsénk. Antal Dóra nem is bazírozott utóbbira, inkább érkezett a hosszú kapufánál, és bepöckölte harmadik találatunkat. Az első negyed izgalmas, gólgazdag játékot hozott. 

 

Az első negyedet értékesített, a másodikat kivédekezett előnnyel kezdte válogatottunk, az amerikaiak centerét azonban hárman sem tudták víz alá kényszeríteni a mieink, így megint kettővel ment a rivális. Ha Szűcs Gabriella a „Kígyó térről” talált be, mit mondhatnánk Csabai Dóráról: mindkét gól élményszámba ment, Armstrong csak lesett. Bujkát végre meg tudtuk játszani, azonban két ötvenes amerikai bicepsz állta útját középen, a túloldalon pedig előnyből újra előnyhöz jutott az USA. Ötméteresből tovább hizlalta előnyét a rivális, Steffens másfél negyed alatt ötödik gólját helyezte el Bolonyai kapujában. 

Távoli magyar bombák

Úgy tűnik, Merész András sokat gyakoroltatta lányaival a távoli bombákat, Szűcs ugyanis két perc alatt a másodikat is elengedte, ki is füstölte Armstrongot. Tóth Ildikót gyakorlatilag szétszaggatta az amerikai hátvédhármas, meg is kaptuk a jogos előnyt. Kézről-kézre járt a labda, végül Takács Orsolya unta meg a passzolgatást, és bevágta az egyenlítőt (7-7). Steffens sajnos nem zárta el a gólcsapot, de olykor még is ő is képes volt hibázni, így egygólos amerikai előnnyel vonultak nagyszünetre a csapatok. 

Antal Dóra majdhogynem víz alatt surranó lövésével 8-8-ra módosult az állás, Kami Craig azonban szintén előnyből betette a bal alsóba, és a kétajtós szekrényt megszégyenítő Brenda Villa sem teketóriázott sokat: 10-8 oda. Bujka Barbara kis időre rá biztos kézzel suhintotta be a kilencedik magyar gólt. Két perccel a harmadik negyed vége előtt csupán a kiállítások számát tekintve sikerült egyenlíteni – Jessica Steffens pontozódott ki –, gólt viszont az amerikaiak szereztek (9-11). A játékvezetők elkezdték befújni a kontrákat, az úszóversenyből azonban egyik csapat sem tudott előnyt kovácsolni. 

 

Felcsillanó a remény

A záró negyedre kétgólos amerikai vezetéssel fordultak a csapatok, a különbség azonban Mathewson révén hamar háromra nőtt. Tóth Ildikó klasszikus centergóllal szépített, Antal Dóra pedig álompasszból talált be: újra ott szuszogtunk az amerikaiak nyakán (11-12). Meg is remegett az amerikaiak keze, de sajnos a mieinké is. Magyar labdaeladást követően a tengerentúliak szétlőtték a kapufát, a bírók azonban taszajtottak egyet a szekerükön, kettős emberelőnyből már be tudták préselni a labdát a kapunkba.

Két és fél perccel a vége előtt felcsillant a remény, a visszaúszó amerikai szabálytalankodása után 20 másodpercen át támadhattunk felállva emberelőnyben. Bujka Barbara keze hétfőn este ha aranyat egyelőre nem is, de igen sokat ért: harmadik góljával egyre zárkóztunk fel. Bolonyai sajnos benézte Mathewson lövését (12-14), és miután a bírók semmit sem fújtak Tóth eltakarítását követően, Bujka elképesztő csavargólja csak a szép halálhoz volt elegendő. 

A magyar válogatott nagyszerű, biztató játékot bemutatva megcibálta az oroszlán bajszát, és bátran készülhet az előtte álló csoportmeccsekre. 

Végeredmény:

Magyarország – Egyesült Államok: 13-14

Gólszerzők: 

Magyarország: Bujka Barbara 4, Antal Dóra 3, Szűcs Gabriella 2, Takács Orsolya 1, Drávucz Rita 1, Csabai Dóra 1, Tóth Ildikó 1

Egyesült Államok: Maggie Steffens 7, Brenda Villa 1, Kelly Rulon 1, Coutney Mathewson 1, Kami Craig 1