– A montenegrói játékosok, élükön a győri jobbszélsővel, Jovanka Radicseviccsel az őrület határán küzdötték végig a döntőt. Ha csak a képességek számítanának, és minden együttes „halvérű” kézilabdát játszana, akkor is hasonló lehetne a végeredmény?
– Biztosan nem. A döntő alatt folyamatosan rázott a hideg, úgy harcolt a csapat. A balkáni emberekre egyébként is jellemző ez az eltökéltség. Enélkül szerintem esélye sem lett volna a válogatottnak arra, hogy Európa-bajnok legyen, de így még a szerencse is mellé szegődött.
– Azért azt se feledjük, hogy Magyarország bronzérmesként zárta az Eb-t; a mi csapatunk harmadik helye mennyire érintett meg?
– Nagyon. Már csak azért is, mert a horvát és egyéb regionális tévék minden meccsét közvetítették. Ráfért már egy dobogós helyezés a sportágra, így remélem, ott is, itt is mindenkinek boldog lesz a karácsonya.
