A júniusi 11-ei Magyar Nemzetben „ringbomba” robbant, ekkor és itt jelentette be Szántó Imre, a magyar ökölvívás történetének egyik legeredményesebb trénere, hogy szakít versenyzőjével, az Eb-bronzérmes, olimpiai ötödik Harcsa Zoltánnal, valamint a hazai szakszövetséggel (MÖSZ). „A saját módszerem szerint tanítványaimmal a szakmai mellett igen mély, bizalmon alapuló emberi kapcsolatot alakítok ki, ez bevált például Kovács Pistával, a Bedák testvérekkel, Káté Gyuszival is. Kezdetben Harcsánál sem volt gond, ám amikor nemrég súlyos fegyelmi vétséget követett el, a szövetség vezetése miatt nem tudtam szankciókat alkalmazni vele szemben. Ezáltal az említett bizalom megingott, s a hitelességem gyengült a versenyző és a családja előtt.”
A bejelentés gyakorlatilag sokkolta az érintetteket, magát Harcsát, de a MÖSZ elnökét, Csötönyi Sándort is, A bajnok derült égből villámcsapásként, az elnök pedig érdemtelen támadásként fogta fel a történteket. Ám az élet ment tovább, a 21 éves középsúlyú bunyós Csepelre igazolt, előtte azonban megműtötték a minszki kontinensviadalon megsérült kezét, így gyakorlatilag tétmérkőzés nélküli felkészüléssel vágott neki az októberi kazahsztáni vb-nek. Almatiban két győzelem után a negyeddöntőben az Eb-első, vb-második ír Jason Quigley-től kikapva az ötödik helyen végzett.
Közben Szántó Öcsi bácsi kispesti klubjában dolgozott tovább a nemzetközi szövetség (AIBA) jövőre induló félprofi egyéni ligájára, az APB-re készülő „régi embereivel”, Bedák Pállal és Káté Gyulával.
Ám Harcsa Zoltán a napokban egyszer csak bejelentkezett egykori mesterénél, amelyről így beszélt: „Hiányzott a klub, a társaság, s persze Öcsi bácsi. Emberileg is, szakmailag legalább ennyire. Rájöttem, hogy elengedhetetlen a munkája a fejlődésemhez. A nélküle elért vb-ötödik helyem nem olyan eredmény, amit csak úgy ki kellene dobni az ablakon, de úgy érzem, még többre lettem volna képes, ha ott van a ringsarokban. Összejöhetett volna az érem. Fontos leszögeznem, nem ő csábított, hanem én szeretnék visszamenni hozzá. Az autóbalesetem után valóban megbomlott közöttünk a bizalom, de ha most látja az elhivatottságomat, talán újra bizonyíthatok neki.”