Háborog a lelke a hazát váltó olimpiai bajnoknak

Az egykori koreai klasszis, Szocsiban már orosz színekben győztes Viktor An a játékok után kipakol.

2014. 02. 15. 18:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kettős orosz győzelem – mondhatjuk rövidpályás gyorskorcsolyázásban a férfi 1000 méter döntője után. Az ezüstérmes Vlagyimir Grigorjev azonban 2007 előtt még az ukránokat erősítette, a győztes Viktor An története pedig még cifrább. 1985. november 23-án Szöulban született, és a 2006-os torinói téli olimpián három arany- és egy bronzérmével a játékok legeredményesebb versenyzője volt, még An Hjun Szu néven. Győzött 1000 és 1500 méteren, váltóban, 500-on harmadik lett. 2008-ban azonban három térdműtéten esett át, s ugyan felépült és újra edzésbe állt, a 2009-es bécsi vb-re, majd a 2010-es vancouveri olimpiára sem jutott ki. A koreai szakvezetés lemondott Anról, neki viszont még komoly tervei voltak, és hazát cserélt: 2011 decemberében Oroszországba költözött. A Viktor nevet azért választotta, mert utal a győzelem szóra, másrészt úgy gondolta, ezzel is tiszteleg a koreai apától és orosz anyától született Viktor Coj rockzenész, költő és színész emléke előtt (aki 1990-ben, 28 évesen autóbalesetben veszítette életét).

Viktor An a 2012-es orosz bajnokságon 1000 és 3000 méteren győzött, 1500-on második lett. Tavaly itt volt nálunk a debreceni világbajnokságon is, s a Főnix-csarnokban két ezüstérmet szerzett, 1500-on és a váltóval. Januárban a drezdai Eb-n tarolt: megnyerte az összetett versenyt, s 500-on, 1000-en és 1500-on is ő volt a leggyorsabb. Szocsiban 1500 méteren bronzérmes lett, szombaton pedig 1000 méteren megszerezte a negyedik olimpiai aranyát, ami az oroszok harmadik első helye a játékokon.

„Már akkor is a sírás kerülgetett, amikor itt, Szocsiban megszereztem az első érmemet, de akkor vissza tudtam tartani a könnyeimet. Most nem sikerült, bizonyára azért, mert ezúttal aranyat nyertem. Nyolc év óta várok erre... Oroszország mindent megadott nekem azután, hogy Koreában a térdsérülésem után már nem számoltak velem. Ideális körülmények közepette készülhettem, hogy elérjem a célomat, újra nyerni az olimpián. Olvasom a koreai sajtót, látom, hogy egyes cikkekben miket írnak rólam, és háborog a lelkem. Jobb lenne, ha nem olvasnám el az összes cikket... Sok mindent tudnék mondani én is, és el is mondok mindent, de csak azután, hogy befejeződik az olimpia. Még vannak versenyeim, és egyelőre csak ezekkel foglalkozom” – fogalmazott talányosan Viktor An.

Az oroszok remek taktikát dolgoztak ki a versenyre, Viktor An és Vlagyimir Grigorjev azonnal elfoglalta az első két helyet, és áttörhetetlen falként állta a támadók rohamait. Az utolsó körben  An volt a gyorsabb, így ő nyert, de az ezüstérmes sem szomorkodik:

„Az utolsó körig vállvetve küzdöttünk egymásért, akkor viszont már előzhettem volna, ha tudok. Meg is próbáltam, de Viktor nagyon gyors és nagyon erős volt. Nem véletlen, hogy már négyszeres olimpiai bajnok” – kommentálta a történteket Grigorjev.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.