A magyar kerékpározásban megmozdult valami, s nem csak az egyre szaporodó amatőr biciklisták szintjén, hiszen a sportág bekerült a kiemeltek körébe 2020-ig szóló 2,8 milliárd forintos támogatással, a magyar sport bölcsőjének számító Millenáris Velodrom 2017-ig megújul. Komoly versenynek pedig itt van az immár háromnaposra bővült Central European Tour nemzetközi országúti viadal, amelyet idén július 25. és 27. között rendeznek meg. A 15 nemzet 25 csapatának 150 versenyzőjéből álló mezőny az első napon Kassáról Miskolcra (122 km), a másodikon Szerencsről Ibrányba (136 km), a harmadikon pedig Isaszegről a fővárosba (127 km) teker, a befutó ezúttal is a pesti rakparton lesz.
A Central European Tour nagykövete 2014-ben újra a sportág krími tatár származású üzbég legendája, Dzsamolidin Abduzsaparov lesz, aki pályafutása során mindhárom nagy körversenyen – Tour de France (1991, 1993, 1994), Giro d’Italia (1994), Vuelta a Espana (1992) – kiérdemelte a leggyorsabb sprinternek járó zöld trikót. Az ötvenéves sportember jelenleg Olaszországban, a Garda-tó partján él, s mint kérdésünkre közölte, hazája, Üzbegisztán kerékpározásával nem szorosabb a viszonya, mint például a magyarral. „A világ minden pontján népszerűsítem a sportágat” – mondta mosolyogva. S hogy ez nem üres szólam, azt jelzi a tájékozottsága, hiszen tökéletesen tisztában volt az itteni viszonyokkal. Ismerte és dicsérte például Orbán Viktort:
– Hallottam a parlamenti választásokról, s arról, hogy a miniszterelnökük igazán szereti a sportot, főleg a focit. De ha stadionokat épít, oda más sportágak is beférnek, atlétika, kerékpár, boksz meg a többi, ez mindenkinek jó. S azt tanácsolom, hogy ne csak futballakadémiákat létesítsen, hiszen amikor mi kezdtük a pályafutásunkat, létezett a sportiskolai rendszer, szerintem jól működött, azóta ezt elfelejtették. Örülök, hogy a politikusok támogatják a sportot, mert minden „fent” dől el. Kis országban könnyebben mennek ezek a dolgok, de például Ausztráliában is fellendült a kerékpársport, mert a versenyzőiket Olaszországba küldték fejlődni.
Az annak idején rámenős, kemény stílusa miatt a „taskenti terrorista” becenévre hallgató Abduzsaparov úgy vélte, ha most lenne fiatal, akkor is kerékpározna:
– Mindent kipróbáltam, s itt ragadtam. Akkoriban jóval kevesebb volt az autó, ha most kezdeném, biztonságosabb körülmények közé igyekeznék, épített pályára, velodromba, hogy elkerüljem a baleseteket.
Ez azért nem mindig sikerült, az 1991-es Tour de France-on például az utolsó szakaszon bukott borzalmasat.
A sajtótájékoztatón megjelent egy másik legenda, a Giro d’Italiát kétszer (2001, 2003) megnyert Gilberto Simoni is, aki Abduzsaparovval együtt részt vesz a honi szakszövetség szerdai edzőtovábbképzésén. A 42 éves olasz klasszis így fogalmazott:
– Arra kell törekedni, hogy a sport főszerepet kapjon a modern társadalomban, a gyerekek számára természetessé váljon a mozgás. Jómagam Trentóban élek, s úgy látom, a kerékpározás nem ismeri a válságot, hiszen az aktív turizmus egyre népszerűbb formája, nálunk tavaly nyolc százalékkal nőtt a kerékpáreladások száma. Én 25 éven át csináltam, megtettem vagy 800 ezer kilométert, 2000 versenyen indultam, de nem a sikerek hajhászása motivált, hanem a sportág szeretete. Amikor felmentem egy hegyre, úgy éreztem, erre születtem... Ez egy tradicionális sport, egy hosszú történet, ahol a szereplők hozzáállása a fontos, megfelelő energiákkal Magyarországon is megtalálhatja a megérdemelt helyét. Ahogy látom, a kerékpárban most az amatőrök részvétele nő jobban világszerte, a fiatalokat nehezebb elérni, de talán a nemzetközi szövetség új elnöke majd fejlődési lehetőséget, más látásmódot hoz magával.
Ehhez az új látásmódhoz természetesen hozzátartozik a doppingellenes harc, illetve a sportág imidzsének javítása is. A meghívott klasszisok ebbe a témába nem mentek bele, már csak azért sem, mert Abduzsaparovra 1997-ben, Simonira pedig 2002-ben vetült a gyanú árnyéka, előbbi be is fejezte pályafutását, utóbbi pedig eltiltást kapott. Ettől még a sportág legendái maradnak, örökre.