Kétszázszor többet ér az angol bajnok a magyarnál

Három nappal a Premier League befejezése után már le is osztották a tévés pénzeket, tarolt a ’Pool és a City.

Nem könnyű demagógia nélkül tálalni ezeket a tényeket, ezért kérdeztük Sztancsik Tamást, az MLSZ kommunikációs és marketingreferensét, a válogatott sajtófőnökét.

„A Premier League a világ legjobban működő, marketing és talán élvezeti érték terén is első számú futballbajnoksága. A topligák közül sehol máshol nem fordul elő, hogy még két fordulóval a befejezés előtt is három csapatnak van reális esélye a bajnoki címre. Ami idén Spanyolországban történt, hogy a két madridi megaklub és a Barcelona szoros küzdelmet vívott az elsőségért, a szabályt erősítő kivétel. A PL-ben a legküzdelmesebbek, legszínvonalasabbak a mérkőzések, és eddig egyedül az angoloknak sikerült felépíteniük egy globális brandet. Nem csoda, hogy a PL bevételei ma már 50 százalékban külföldről származnak, így többek között a mérkőzéseket idehaza komoly pénzért sugárzó DigiSport televíziótól” – mondta Sztancsik.

A kommunikációs szakember szerint amikor összehasonlítjuk a magyar és az angol televíziós bevételek nagyságát, figyelembe kell venni a lakosság lélekszámát és az egy főre eső hazai összterméket, magyarul a piac méretét, a fizetőképes keresletet is.

„Az Egyesült Királyság lakossága durván hatszorosa Magyarországénak, az egy főre eső GDP a négyszerese, a kettőt összeszorozva huszonnégyszeres arány jön ki. Ehhez képest a pénzek nagysága csaknem kétszázszoros. Azaz nyilvánvaló, hogy a termék – magyarán a futball – jóval kelendőbb, ha angol, mintha magyar lenne. És ezt a különbséget még növeli a marketingben is megmutatkozó jókora differencia. Ebben – is – messze a világ előtt járnak a Premier League szakemberei.”

Mindenesetre így már érthető, hogyan képesek az angol topklubok akár heti 200-300 ezer fontot (75-110 millió forintot) fizetni legjobban kereső sztárjaiknak, miközben nálunk a havi 3-5-7 milliós (természetesen eltitkolt, a személyiségi jogokra hivatkozással bizalmasan kezelt, mégis kiszivárgó) fizetés is kiveri a biztosítékot.

Sztancsik még beszélt az ösztönzés lehetőségéről is. „Jelenleg nem túl nagy a különbség a bajnokcsapatnak és a kiesőknek juttatott összegek között, de az a célunk, hogy 2016-ra elérjük: a szétosztott pénznek csak az 50 százaléka legyen normatív, s a másik 50 százalék a nyújtott teljesítménytől, a győzelmek számától függjön. Így akarjuk érdekeltté tenni a klubokat abban, hogy még indifferens helyzetben, a bajnokság vége felé, amikor már adott esetben sem a jó helyezés, sem a kiesés nem fenyegeti a csapatot, nos, akkor is odategyék magukat a játékosok, és ne langyos, vagy esetleg szóbeszédre okot adó mérkőzéseket játsszanak.”