Mint ismert, a Bajnokok Ligája történetében először zajlik majd a fináléban városi derbi a Real és az Atlético Madrid között jövő szombaton, s a második számú kontinentális sorozat, az Európa-liga mai torinói végjátéka is mediterrán, ezen belül ibériai jegyeket hordoz magán. Az elődöntőben ugyanis a portugál bajnok Benfica némi meglepetésre búcsúztatta esélyesebb olasz „kollégáját”, a Juventust, megakadályozván abban, hogy hazai pályán döntőzzön, a spanyol pontvadászatban ötödik Sevilla pedig a honfitárs Valenciát verte ki.
Ha összehasonlítjuk a két gárda piaci értékét, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a lisszaboniak több mint másfélszer többet kóstálnak, mint az andalúzok (189,2 vs. 112,4 millió euró). A legdrágább játékos terén viszont egyenlő az állás, hiszen az argentin középhátvéd, Ezequiel Garay és a svájci születésű horvát irányító, Ivan Rakitic is húszmillió eurót ér. Előbbi megjárta a Real Madridot is, de annak idején nem kellett José Mourinhónak, utóbbi sosem szerepelt Horvátországban, válogatott szinten pedig csak felnőttként választotta a helvétek helyett felmenői hazáját.
Ennek persze ma nem lesz különösebb jelentősége, sokkal inkább annak, hogy a Benficából két kiváló argentin középpályás, Fernando Salvio és Enzo Pérez a Juventus elleni „besárgulás”, illetve „bepirosodás” okozta eltiltás miatt hiányzik majd. No meg a portugálok babonásabb része az egykori magyar sikeredző átkát is máig ható ómennek veszi. A gárdával 1961-ben és 1962-ben BEK-diadalig jutott Guttmann Béla ugyanis annak idején, Lisszabonból történt viharos távoztakor azt jövendölte, nélküle száz évig nem nyer európai sorozatot a klub. Nos, azóta valóban nem került a vitrinbe semmilyen nemzetközi trófea, viszont „sikerült” hét finálét (öt BEK-, illetve egy-egy UEFA-kupa- és jogutód Európa-liga-döntőt) elveszíteni. Pedig az idén elhunyt játékoslegenda, Eusébio még egykori mestere bécsi sírjához is elzarándokolt egyszer, hogy „jobb belátásra bírja”, most az égben talán nagyobb sikerrel jár. A földön maradottak legújabban február végén egy 220 centiméter magas bronz Guttmann-szobrot emeltek a stadion bejáratánál, Luís Filipe Vieira klubelnök nem is tagadta, miért: megtörni az átkot.
Jorge Jesus, a Benfica jelenlegi vezetőedzője – aki honfitársunk után a második trénerként két egymást követő szezonban is európai kupadöntőt játszhat az együttessel – Torinóban az 50. alkalommal irányítja majd a Sasokat a nemzetközi porondon, s kevésbé fél Guttmann szellemétől: „Nem vagyok babonás ember, hiszek a játékosok képességében és a befektetett munkában. E sorozatban a második döntőnk és azt gondolom, ezúttal jobban tudjuk majd kezelni a ránk nehezedő nyomást.” Kollégája, Unai Emery szerint valóban a Benfica az esélyes, mert ki tudta verni a favorit Juventust.
A statisztika viszont a Sevilla mellett áll: a két gárda eddig egyszer találkozott egymással az európai kupaporondon, s az 1957–58-as BEK selejtezőjében 3–1 és 0–0 után spanyol siker született. Ráadásként a Benfica bő három évtizede nyeretlen a szomszéd ország csapatai ellen. Mindketten harmadszor szerepelnek az Európa-liga döntőjében, de amíg az andalúzok 2006-ban és 2007-ben a magasba emelhették a trófeát, addig a luzitánok 1983-ban az Anderlechttel és tavaly a Chelsea-vel szemben is elbuktak. A Sevilla tehát triplázhat, s így csatlakozna az örökrangsorban élen álló Juventus, Internazionale, Liverpool, Barcelona, Valencia ötöshöz. Közvetve Guttmann Bélán múlik, hogy sikerül-e.
Európa-liga, döntő, 20.45 (tv: Story 4): Sevilla–Benfica, Torino, v.: Felix Brych (német).
