A Bundamaffia (The Big Fix) című, meghökkentő információkat tartalmazó bestseller szerzője, Brett Forrest és a dokumentumkönyv főhőse, Chris Eaton, a rettenthetetlen nyomozó fővárosunkban tartózkodik, s mindketten nyilatkoztak lapunknak. Forrest amerikai, Eaton ausztrál, előbbi újságíró, utóbbi rendőr, mindkettő a legjobb fajtából. A tapasztalt zsaru hosszú évekig az Interpol igazgatójaként dolgozott, majd a 2010-es dél-afrikai világbajnokság előtt a FIFA leszerződtette biztonsági igazgatónak.
„Már a vb előtt felgöngyölítettem manipulált mérkőzéseket, gyakorlatilag a dél-afrikai válogatott valamennyi felkészülési meccse meg volt bundázva. Egymást érték a nagy gólkülönbségű győzelmek, az érdeklődés a tetőfokára hágott, hogy aztán a dél-afrikai csapat legyen az első házigazda a világbajnokságok történetében, amely nem jutott tovább a csoportból. Óriási volt a kontraszt a bundameccsek és a valós mérkőzések eredményei között. 2012-re kidolgoztam egy szigorú reformprogramot, amelynek lényege a mérkőzések és azok adminisztrációja feletti gondos ellenőrzés volt, továbbá erős nyomozati jogkörök biztosítása a FIFA embereinek. Megpróbálkoztam a lehetetlennel: a saját képemre formálni ezt a hatalmas szervezetet. Január 10-én jelentettem be a program beindítását. Másnap kaptam egy e-mailt, amelyben Sepp Blatter, a FIFA elnöke és Jerome Valcke főtitkár közölte, hogy felfüggeszti a reformjaimat. Erre azonnal felmondtam” – meséli a tagbaszakadt, 60 éves melbourne-i zsaru, aki azóta hazája rendőrségének dolgozik, és rács mögé juttatta Wilson Raj Perumalt, a „Királyt”, a bundamaffia szingapúri főnökét.
„Perumal 2012-ben szabadult helsinki börtönéből, ahol egy évet töltött fogságban – veszi át a szót Forrest, a társánál tizenöt évvel fiatalabb amerikai. – Elvileg vissza kellett volna szállítani oda, ahonnan érkezett, az Egyesült Királyságba, de ott további ötéves börtön várt rá. Ezért alkut kötött a bundaügyekben régóta nyomozó hatósággal, feldobta három magyar bűntársát, és az Europol védelme alatt Magyarországra érkezett. Itt két éven át szabadlábon élte a világát, ausztráliai és ázsiai bundameccseket szervezett, magam is tucatnyi alkalommal találkoztam vele különböző pesti éjszakai szórakozóhelyeken. Félóránként bement egy internetkávézóba, bepötyögte a kódját valamelyik online fogadóiroda portálján, és feltett valamennyi pénzt. Szenvedélyes játékos, mára egy vasa sincs, mindenét eljátszotta.”
Perumal ez idő szerint ismét egy finn börtönben raboskodik. Pár hete ghánai (nem bissau-guineai ) útlevéllel visszautazott Finnországba, ahol letartóztatták. A maffia azonban tovább működik, hiszen nem Perumal állt a tápláléklánc csúcsán, ő csak bundameccseket szervezett. Az igazán nagy halak a fogadásokat manipulálják. „Éves szinten 700 milliárd, de inkább egytrillió dolláros üzletről beszélünk. A világ nyolcadik legnagyobb gazdasága az, amit a fogadási csalók irányítanak. Nagyobb a forgalma, mint az orosz vagy az olasz GDP” – mondja Eaton, s elkezd csordogálni az újságíró gerincén a jeges veríték
