A Magyarország–Dánia nemezetek közötti labdarúgó-mérkőzés után a találkozó főszereplői a vegyes zónában nyilatkoztak.
Tőzsér Dániel, a magyar válogatott egyik legjobbja:
– A második félidőben bántóan nagy volt a különbség
– Nagyon sok lehetőséget alakítottak ki a dánok, jóval többet volt náluk a labda, nem kell ezt igazából szépíteni. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy erős csapattal játszottunk, ezért nem tudtuk őket megakadályozni a helyzetek kialakításában. Sokkal összeszokottabbak voltak, mint mi, akik először játszottunk ebben a formációban, sok újoncot is avattunk. Nyilván nagyon sok munka vár még ránk, ez most így alakult. Szerencsére mi is tudtunk két gólt lőni, így azért nem annyira negatív a szájíz a mérkőzés után, a döntetlen mindenképpen pozitívum.
– Három év után jó teljesítménnyel tért vissza a válogatottba.
– A saját teljesítményemet nem szeretném értékelni, a jövő majd eldönti, hogy kapok-e újból szerepet a válogatottban, az a fontos, hogy a csapat jól teljesítsen.
– Több kapitány keze alatt is szerepelt már, hogy érezte magát most a csapatban?
– Ez egy másik válogatott, nem gondolom, hogy a játékosnak kell értékelnie a szövetségi kapitányt, ezért nem is hasonlítanám össze az eddigi kapitányokat. Ha őszinte akarok lenni, sokszor nem volt túl kellemes érzés a pályán lenni. Jobb csapat ellen játszottunk, úton voltunk nagyon sokat, azt éreztem a legnagyobb problémának, hogy messze voltunk egymástól és az ellenfelektől is.
– Begyakorolt támadás volt a gól előtti?
– Igen, ez gyakorolt figura volt, készültünk rá, hogy vissza kell lépnem mélyebbre és ott elkérnem a labdákat.
– Mire mehet a selejtezőkön a válogatott?
– Nagyon sokat kell még dolgoznunk és nem egyszerű a helyzetünk, mert Magyarországon az a módi, ha jön egy új kapitány, mindent újból elölről kezdünk felépíteni. Nyilván idő kellene hozzá, válogatott szinten az pedig nincs. Itt szerintem minden mérkőzés tétmérkőzés, nem létezik barátságos meccs. Most talán két könnyebb ellenfél következik majd, próbáljuk a mi játékunkat is begyakorolni, mert ma inkább a védekezésen volt a hangsúly.
– Tudja már, hogy hová kerül a nyáron?
– Nem, még én sem tudom, mi lesz velem, jelen állás szerint kétéves szerződésem van Genovában, de szeretnék Watfordban maradni.
Dzsudzsák Balázs, az első magyar gól szerzője:
– Milyen érzés az új Nagyerdei Stadion első válogatott gólja szerzőjének lenni?
– Nagyon örülök, hogy én szerezhettem az elsőt az új stadionban, mert Debrecen a szülővárosom, itt nőttem fel, exdebreceni játékos vagyok. Úgy gondolom, hogy a két lőtt góllal azért kiszolgáltuk a közönséget, hellyel-közzel voltak szép megmozdulásaink, de igaz, szerencse is kellett az eredményhez, sok helyzete volt az ellenfélnek, van még mit javítani.
– Mennyire ment át a pályára a nézőtéri légkör?
– Nagyon jó hangulat volt, szoknia kell mindenkinek, hogy ilyen hangulatban, ilyen stadionban játszik, mert nem ebben nőttünk fel, a mai keretből senki sem ilyen környezetben nevelkedett. A Puskásban a nézők távolsága miatt teljesen más a hangulat, itt, ahogy kiléptünk a játékoskijáróból, egyből kirázott a hideg, remélem, többször visszajövünk ide.
– Mi a véleménye a csapat játékáról?
– Úgy gondolom, alakul, már jobb volt, mint a finnek ellen, de védekezésben sokszor mögénk kerültek a dánok, sok helyzetet dolgoztak ki, nem kell szépíteni, hogy most „hú, de jól játszottunk”, reálisan kell nézni, szerencse is kellett a 2–2-höz. Örülünk a döntetlennek, és az nagyon pozitív, hogy támadásban százszázalékosak voltunk, kettő helyzetből kettő gólt szereztünk.
– Sok debütáns volt ma a csapatban (hat – a szerk.), lehet építeni a fiatalokra?
– Mindenféleképpen lehet számítani rájuk! Ha csak azt nézzük, hogy Varga Rolinak első meccsén egyből gólt sikerült szereznie, Kalmár Zsolti ügyesen játszott, abszolút nem látszott rajta, hogy lámpalázas lenne, nem hiába mondják, hogy az egyik legnagyobb tehetség Magyarországon. Pluszlökést kell, hogy adjon az ő karrierjének, hogy ilyen fiatalon debütálhatott a válogatottban egy ilyen gyönyörű stadionban.
– Begyakorolt volt a gól előtti támadás?
– Készültünk erre a mozgásra, de hatalmas labdát kaptam Tőzsértől, felnézett és egyből tudta, hogy indulni fogok. Nem hiába nevezik őt a magyar Beckhamnek – hogy szívjam egy kicsit a vérét –, a gólpassza mellett is volt néhány nagyon komoly indítása, amely bármelyik top csapatban, top válogatottban megállta volna a helyét, zseniális bal lábbal áldotta meg őt az Isten, örülök, hogy ezt bizonyította a gólom előtt is.
Kalmár Zsolt, az egyik magyar bemutatkozó:
– Egy félidő jutott élete első felnőtt válogatott mérkőzésén, hogy érezte magát a pályán?
– Nagyon örülök, hogy Pintér Attila ilyen sok időt adott nekem a debütálásomkor, nagy élmény volt ennyi ember előtt játszani a válogatottban. Úgy érzem, hogy a csapat mindent megtett a győzelemért, de jócskán voltak hibáink, amiket ki kell javítanunk.
– Segített, hogy győri csapattársakkal játszhatott együtt?
– Nagyon fontos volt, biztattuk egymást a meccs előtt, hogy nyugodtan, higgadtan kell játszani. Örülök annak, hogy itt lehetek, hogy ennek a csapatnak a tagjának vallhatom magam. Próbálok olyan teljesítményt nyújtani, amellyel meghálálhatom a bizalmat.
– Mekkora a különbség az NB I. és a nemzetközi szint között?
– Nagy. Ugyanúgy bele kell szoknom a nemzetközi ritmusba, mint az NB I.-ébe. De minél több meccset játszom, annál előbb szokom meg ezt a szintet is.
Gulácsi Péter, a csapat másik kiemelkedő játékosa:
– Bár nem nyert a csapat, jól sikerült a debütálása.
– Próbáltam a legjobbamat nyújtani, mint ahogy az összes csapattársam is. Kétszer vezettünk hazai pályán a dánok ellen, ha kicsit jobban zárunk hátul, akkor győzhettünk volna, de a döntetlen Dánia ellen nem olyan rossz eredmény.
– Mi volt a legnagyobb hiba a csapatjátékunkban?
– Nem tudtunk hátulról építkezni, mert a dánok feljebb jöttek a második félidőben, és megnehezítették a dolgunkat. Ha többet van nálunk a labda, akkor tudunk kicsit pihenni a labdatartásban, és több erőnk marad a visszatámadásra, előrébb tudtunk volna védekezni. Ez volt a tervünk, de nem olyan könnyű ezt egy ilyen jó csapat ellen végrehajtani.
– Ki lesz a kezdő kapus, ha Bogdán Ádám is felépül?
– Nem tőlem kell megkérdezni, hogy mi lesz akkor Ádi nagyon jó barátom, nem vetélytársként nézek rá, és a válogatottnak is jót tesz, hogy versenyhelyzet van. Ádi mellett szól a tapasztalat és az is, hogy sokkal több meccse van már a válogatottban. Próbálok jó teljesítményt nyújtani, és ezzel kiérdemelni, hogy itt lehessek a válogatottban.
– Két mérkőzés lesz még a selejtezők előtt, azokon is kísérletezni fog még a kapitány?
– Nem nevezném egyértelműen kísérletezésnek, hiszen már most is próbált a kapitány úr összerakni egy olyan tizenegyet, amely működőképes lehet, és nem hiszem, hogy teljesen más felállást fogunk játszani a jövőben. Minden meccsen előrébb kell lépnünk, fejlődnünk kell valamiben. Sok meccsel, sok gyakorlással tudunk javulni, tovább kell sulykolni, amit edzéseken gyakorlunk, kicsit bátrabban kellene hátulról építkezni, akkor lehet esélyünk.
Christian Eriksen, a Tottenham Hotspur alapembere időnként hamiskásan mosolyogva nyilatkozott az mno.hu-nak:
– Hogy volt a gólja, mesélje el!
– Szerencsém volt (mosoly.) Na jó, rendesen eltaláltam a labdát, bevágtam a kapusuk szeme közé.
– Mitől játszottak jobban a második félidőben?
– Agresszív lett a játékunk, feljebb toltuk a védekezésünket.
– Akadt egy pár helyzetük szünet után, nem?
– Kemény ellenféllel kerültünk szembe, idegenben nem rossz az eredmény, legalábbis papíron nem. Oké, rúghattunk volna egy tízest, elismerem
