Decker Ádám a bekk szemével és eltökéltségével mondta: „Ilyen kiélezett meccsre számítottam, ez már Eb-elődöntő, aki ide eljut, az, ha kell, a vérét adja a győzelemért.”
Benedek Tibor szövetségi kapitány egy ízben a Tóth Márton gólja előtti pillanatban kért időt, és becsületére váljék, hogy ezt ő maga emlegette fel, amikor azt kérdeztem tőle, e sikerben mennyi volt szerinte a törvényszerűség és a véletlen. „A véletlen csak ellenünk dolgozott, mert időt kértem, így érvénytelenítették egy gólunkat – kezdte Benedek. – Így aztán, úgy érzem, mindent magunknak köszönhetünk, csodálatos érzés, hogy Budapesten Európa-bajnoki döntőt játszhatunk. Erre legutóbb 1958-ban volt lehetősége a magyar csapatnak.”
Ennél már csak egy csodálatosabb van: Budapesten Európa-bajnokságot nyerni. Mint 1958-ban.
Hősies túlélés és diadal a magyar–olasz pólós fronton
Férfi vízilabda-válogatottunk 8-7-re nyerte az olaszok elleni állóháborút, és döntős!
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!